Akcióban az ültetőfák

Ha bőven van tartalék palántánk, érdemes kockáztatnunk: ha május elején is palántázunk belőlük, és netán elmaradnak a májusi fagyok, bejöhet a számításunk és jóval korábban lehet termésünk.
Már korábban fölásott, szépen elmunkált, ülepedett palántaágyba ültessünk. Ha a föld száraz és omlékony, vagyis ha az ültetőfával fúrt lyuk beomlik, öntözzük be az ágyást. De csak annyira, hogy a fölső réteg átnedvesedjen. Ezt az előöntözést ültetés előtt bő félórával végezzük, hogy a föld ne ragadjon a fára. A cserepesedett felszínű talaj is jó, mert nem omlós: nem omlik be az ültetőfával fúrt lyuk.
Ültetés előtt jelöljük ki a növények helyét. Nagyobb területen érdemes sorhúzóval meghatározni a sorok távolságát. A soron belül aztán már könnyebb tartani – akár jelölés nélkül is – a tőtávolságot. De ha pontosak akarunk lenni, vágjunk a tőtávolságnak megfelelő vessződarabot, és azt mérceként használva ültessük be a sort. Paprikából általában 8-10 tövet ültethetünk egy négyzetméterre, a kisebb termetű, úgynevezett determinált törpe paradicsomfajták esetében 4-5 tővel, a nagyobb termetűeknél pedig legföljebb három paradicsomtővel számolhatunk négyzetméterenként.
Legszaporábban az ültetőfával palántázhatunk. Ezt a növény kijelölt helyén szúrjuk be a földbe olyan mélyen, amilyen hosszú a palánta gyökere, majd a fát körkörösen mozgatva tölcsérszerűen akkorára tágítsuk a lyukat, hogy a gyökér kényelmesen, visszagyűrődés nélkül beleférjen. Előnyös, ha nagy, a gyökérzet jó részét takaró földlabdája van a palántának, mert így könnyebb az ültetés is, és a gyökérzet biztosabban rendeződik jó irányba. Miután a palántát a lyukba tettük, az ültetőfával ferdén a lyuk mellé szúrunk, ezzel a földet a palánta mellé nyomjuk. Ezt követően a lyukat a fával betakarjuk, de úgy, hogy egy kis mélyedés maradjon a növény mellett. Öntözéskor ezen át közvetlenül a gyökérhez jut a víz.
Ültethetünk ásóval is: a szerszámot teljesen leszúrjuk a földbe, majd előre-hátra mozgatva ék alakú nyílást vágunk benne. Ebbe tesszük a palántát. Ezt követően a növénytől 10-15 centiméterre megint leszúrjuk az ásót, és a földet a palántához tömörítjük. Az ásó egyébként a megnyúlt paradicsompalánták ültetésének a legjobb eszköze. A fölnyurgult palántát vagy függőlegesen, vagy elfektetve tegyük az ásóval vágott nyílásba úgy, hogy a szár, illetve a levelek egy része is a földbe kerüljön. Ezt a mély ültetést, amire egyébként sok növény kényes, a paradicsom jól viseli: a föld alá került szárrésze is meggyökeresedik.
Ha túlságosan laza a talaj, az ültetőfás, illetve ásós tömörítést követően lábbal is tapossuk körbe a földet a palántához. Ha az elültetett növény egy levelénél fogva nem húzható ki a földből (hanem inkább a levél szakad el), jól végeztük a munkát.