Elvonult a cseresznyevész

Emlékezetes a múlt esztendő a nagykörűiek számára: egy rendkívül veszélyes moníliafaj fertőzte meg a fákat, ezért a növényvédelmi hatóság megtiltotta a gyümölcs kistermelői forgalmazását. A falu határában őrszemek strázsáltak, és ha azt látták, hogy valaki megsérti a kiviteli tilalmat, azt visszafordították.
Az okokat illetően különböző találgatások kaptak szárnyra. Volt, aki azt mondta, nincs a gyümölcsösben semmi vész, mindössze néhány pénzes ember szeretné megkaparintani a több száz kistermelő kertjét, ezért is keltették a 140 hektáros ültetvény rossz hírét. Mások szerint a termés volt útjában valamelyik hazai vagy külföldi konkurensnek, akinek kapóra jött a pánik, így ő vihette a piacra a gyümölcsét. Ráadásul felröppentek olyan szakvélemények is, miszerint csak vaklárma volt a nagykörűi karantén, a fertőzést félrediagnosztizálták a szakemberek.
Hogyan alakul ezek után az idei cseresznyeszezon Nagykörűben? Erről kérdeztem Jordán Lászlót, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság vezetőjét.
– Tavaly mintát vettünk a cseresznyésben, amit elküldtünk a szakigazgatási hivatal központjába, Budapestre, a Nagykőrösi útra, ahol a vizsgálatokat elvégezték. Ők állították ki a hivatalos laborbizonyítványt, és mi annak szellemében jártunk el. Természetesen mi is hallottunk az összeesküvés-elméletekről, azonban nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy csakis szakmai szempontok vezéreltek bennünket! Máshonnan is vettünk mintát, és találtunk fertőzést Fegyverneken és Szolnokon is, sőt Olaszországból behozott gyümölcsben is. Nagykörűben belterületen és a gyümölcsösben is vettünk mintát, több helyről, és egyértelműen kimutattuk a fructicola fertőzést.
– Tehát akkor Nagykörűben beütött a krach…
– Nem így történt, csak a kistermelői forgalmazást tiltottuk meg, a konzervgyáraknak el lehetett adni a gyümölcsöt. Ebben még szerencséjük is volt, hiszen Szabolcsban elfagyott a meggy, üresen álltak a konzervgyárak, így keresett volt a nagykörűi cseresznye. Emberi fogyasztásra alkalmas volt, pálinkát is főzhettek belőle. A fertőzés terjedésétől viszont meg kellett védeni a fákat. A megsemmisítés úgy történt, hogy ásattunk egy nagy árkot, a végében ott állt az emberünk a mázsával, mért, majd beleborították a termést a gödörbe. Mindenki tisztességes kártérítést kapott, ráadásul egy rövid várakozási idejű gombaölő szerrel az egész gyümölcsöst lepermeteztette az állam, ami nyolcmillió forintjába került. Ha az idén a gyümölcsök nem lesznek fertőzöttek, ennek is köszönhető majd. Tehát összeesküvésről szó sincs, összefogásról viszont annál inkább.
A községben jó néhányan szeretnék, ha a cseresznyésben a szőlőtermelők hegybíróságának mintájára egységes szakmai irányítás működne. Talán éppen a közös gazdálkodás rossz tapasztalatai miatt idegenkednek ettől a termelők.
Egy biztos: ha a fákat megszavaztatnák, ők igent bólintanának!