Indiánok a Törökugratón

Nehéz volt az átállás? – kérdezem, miközben rajtaragad a szemem egy gyönyörű muskotályzsálya lila virágján.
– Tulajdonképpen át se kellett nagyon állítani a kertet, mert addig se permeteztünk. Először a gyerekek miatt, aztán a kutya miatt, később meg lustaságból. Így a kertemnek hamar helyreállt a biológiai egyensúlya, miután vállaltam a Biokontroll Hungária követelményrendszerét. Kezdetben azt ültettem, ami megtetszett, később azt, amire kereslet volt. Ma már próbálom megtalálni azokat az egyedeket is, amelyek boldogan élnének itt.   
– Miért éppen Káptalannak nevezte el a kertjét?
– Nem véletlenül, hiszen évelő növényeim nagy része szüleim, nagyszüleim kertjéből vándorolt át hozzánk, a Balaton melletti Káptalanfüredről, gyökerek, magok, palánták formájában. Lassan kiderült, melyek viselik el a budaörsi hideg agyagtalajt, a szelet, a kemény teleket a Törökugrató nyugati lankáin, és képesek szaporodni is itt. A Sasad faiskolában is sok növényt megismertem, és a lerakatban, ahol dolgoztam, a vevőktől is volt mit tanulni. Elsősorban azt, hogy mit szeretnének, milyen gyógynövényeket, fűszereket hiányolnak a kínálatból az évelők mellett. Később ezeket próbáltam begyűjteni. Miután a faiskola megszűnt, kényszervállalkozóként itthon megpróbálkoztam az évelők cserepes szaporításával.
– Kinek tudja eladni ezeket a növényeket?
– Kijárok a szombati ökopiacra, ahol az érdeklődőknek elmondom, melyik mire való. Aztán, ha elültetik őket a kertjükbe, és ott elszaporodnak, már másik évelőt kell ajánlanom. Vannak köztük nálunk is honos vadnövények, mint például a szurokfű, az orbáncfű, az illatos macskamenta, a kakukkfű. De itt élnek a mediterrán vidék szülöttei, a hajdani kolostorkertek növényei, a zsályák, a levendulák, a rozmaring, a citromfű, az izsóp, az Erdélyből is ismert tárkony, csombor és lestyán. Láthatók az amerikai indiánok gyógynövényei, a kasvirágok, az árnyékot kedvelő menták, a medvehagyma, az erdei szamóca és a macskagyökér. A virágok közül a régi magyar kertek kedvenceit gyűjtögettem össze, a pünkösdi rózsát, a liliomot, a szarkalábat, az íriszt, a kankalint, a nefelejcset, a gyöngyvirágot, a haranglábat, a margarétát, a százszorszépet. Ezek már évszázadok óta itt élnek velünk a Kárpát-medencében, ott vannak a templomok freskóin, a hímzéseken, a népdalokban, a fazekasok munkáin. Ahogy van zenei anyanyelvünk, úgy a kertkultúránknak is lehetnek nemzeti jellegzetességei, megőrzésre méltó értékei. Ilyen például a Csabaíre vérfű, amely Csaba királyfiról kapta a nevét: vérzéscsillapító, salátaként fogyasztva pedig vérszaporító.
– Hányféle növény díszlik itt?
– Most éppen huszonnégy különböző gyógynövény látható a cserepekben, de több mint kétszáz faj él a kertben. Azért, mert hagyom őket érvényesülni, hogy megtalálják saját élőhelyüket. Tulajdonképpen az lenne a biokert lényege, hogy ne én döntsem el, mi hová kerüljön, hanem a növény válassza ki a neki megfelelő életteret.