Kisüsti, torony nélkül

Ám az eredetvédelmi törvény nem rendelkezett arról, mi is tartozik a pálinka fogalomkörébe. Ezt pontosította a magyar parlament, méghozzá a jelenlévő 332 képviselő egyhangú szavazatával. Sem tartózkodást, sem ellenszavazatot nem regisztráltak a jegyzőkönyvek, és ez a nagymester szerint elismerése a szakmának. Tehát immár csak az számít pálinkának, amit Magyarországon termelt gyümölcsből, idehaza cefréztek, pároltak és palackoztak. A kisüsti nem főhet ezer liternél nagyobb üstben. A mi törvényünk nem nézi el azt, amit az osztrákoknak megenged az uniós szabályozás, hiszen ők akár Marokkóból származó gyümölcsből is párolhatnak.
Ugyancsak a törvény írja elő, hogy sem a cefrét, sem a párlatot nem szabad ízesíteni. Az uniós szabvány viszont megengedi, hogy „ízlekerekítés” címén lehessen édesíteni. Aztán itt van a törköly: a köztudatban pálinkaként él, az uniós szabályozás megengedi, hogy a seprőt akár borral is lazítsák, cefrésítsék, a magyar törvény azonban úgy rendelkezik: ha már a gyümölcspárlatoknál tilos az édesítés, miért lehetne a törköly cefréjénél akár cukorral dúsított bort használni?
Szigorít a törvényünk a színezésen is: Brüsszelből azt üzenik, hogy nyugodtan lehet karamellizálással színt adni a párlatnak. De nem így a magyar törvény. Színt csak az érlelés során, a különböző hordóktól kaphat a pálinka, vagy az „aszaltgyümölcs-ágytól”, amitől a neve értelemszerűen ágyas pálinka lesz.
Intézkedik a törvény a lepárlás módjáról is: kisüsti pálinkának csak azt lehet nevezni, ami kétszeres lepárlással készül, az elsőként lecsöpögő alszeszt finomítás során újra le kell párolni. A torony- (vagyis egyszeri) lepárlással előállított pálinkát nem lehet kisüstinek nevezni.
Miként igazodik el a vásárló a boltok pultjai előtt a pálinkák között? A szeszfok szerint semmiképp, hiszen 38 foktól 52 fokig állíthatnak az erősségen. Viszont a címkék megbízhatóak: amire az kerül, hogy „kisüsti”, biztos, hogy szakaszos lepárlással készült. De akad olyan is, aki ilyen eljárással készíti az italát, ám ez nem jelenik meg a címkén. A versenyhelyzet azt hozta, hogy Magyarországon már a nagyüzemek is igényes párlatokat használnak alapanyagnak.
A pálinkatörvény, ami szinte közfelkiáltással ment át a parlament szűrőjén, még nincs hatályban, valószínűleg október közepétől lép érvénybe. Ekkor jelöli ki a kormány azt a főhatóságot, amely őrködik az unió eredetvédelmi előírásának betartása és a pálinkatörvény szigorú szankcióinak alkalmazása fölött. Addig is a pálinkalovagrend vigyáz társadalmi testületként a szakma tisztességére, hogy a magyar pálinka megőrizze nagy harcok áron kivívott presztízsét.