Üzenjük

Elsődleges védekezésként tél végén a törzstisztítási munkák elvégzésével már jelentősen megritkíthatjuk az áttelelő kártevők számát. Hatékony megelőző védekezés, ha a fák törzsére nyár végétől hullámpapír öveket rakunk, amelyekbe a kártevők áttelelésre behúzódnak. Ezeket az öveket és a törzskaparékot a kártevőkkel együtt a tél végén vagy megsemmisítjük, vagy még jobb, ha egy 3 milliméteres lyukbőségű szúnyoghálóval lefedett vödörbe gyűjtjük, ahonnan a kártevőknél kisebb, természetes ellenségei kijuthatnak, és a későbbi kártevőnemzedékeket is elpusztíthatják. Ezzel akár a tűrésszint alá is szorítható a kártevők felszaporodása.
Védekezés hiányában a hernyó alakban áttelelő barackmoly sokszor már a rügyekben is kárt tesz, és a fák rövid termőhajtásait károsítja. A keleti gyümölcsmoly a hajtáscsúcson behatolva a hosszú hajtásokat belülről rágja, majd a károsított hajtások hervadnak, elszáradnak. Az ilyen – lombtalan állapotban jól látható – hajtásokat a kártevővel együtt meg kell semmisíteni.
Tél végén rezes lemosó permetezéssel a gyümölcsök rothadását okozó monília ellen védekezhetünk. Kártevők ellen, az első – tavaszi – nemzedék lárvakelésekor, rügypattanás és színes bimbós állapot között, majd közvetlen virágzás után ajánlott egy rovarölő szeres védekezés. A további – gyümölcsöt károsító – nemzedékek csapdázására, illetve tömeges felszaporodás esetén a vegyszeres védekezés jelzésére gazdaboltokban ragacsos csapdák kaphatók, amelyekből 50 méterenként egy-egy darab elegendő minden nemzedék rajzásának jelzésére. A csapdákat általában április végén, június elején és július elején szükséges kihelyezni.

Baár Lívia, Bonyhád. A melegkedvelő ruhamolyok vegyszermentes gyérítésére a mélyhűtés is bevált módszer. A gyapjú és a szőrme azonban óvatosságot igényel, mert ezek fagyott állapotban könnyen törnek. Az ilyen kelméket inkább többször, rövidebb időre vigyék a hidegre, majd – két hűtés között – száraz állapotban alaposan porszívózzák ki, hogy az esetleg megbújt lárváktól vagy petéktől is mentesüljenek. Vastagabb holmik esetében hoszszabb ideig tartó, illetve többször ismételt hűtés is szükséges lehet.

K. Lajos Kiskunmajsa. Olvasónk a Gyógyító köleskása című cikkünk olvasása után azt szeretné tudni: vajon hogyan készült a fordított kása, amit legutóbb gyerekkorában evett? Régen valóban kedvelt tanyai étel volt a fordított kása, főleg bográcsban főzték a pásztorok. Azért hívták fordítottnak, mert annyira zsíros volt, hogy szinte magától megfordult az edényben. Egyszerű volt elkészíteni. Az edényben szalonnát pirítottak vagy zsírt tettek, azt felforrósították, majd beleöntötték a megmosott kölest. Egy kicsit kevergették, majd vízzel felengedték és megsózták. Miután megpuhult, máris tálalták.