Fekete lyukak az internet-térképen

A lakosság harmada lényegében digitális analfabéta, ötöde nem érti az e-mail szó jelentését.– ezzel a kijózanító adattal fogadta utasait az idei Internethajó. Bár évről évre többen csatlakoznak rá a világhálóra, a digitális versenyképességet tekintve – európai versenytársaihoz képest v Magyarország még mindig az utolsók közt kullo . Kevés a gyors adatforgalmat lehetővé tevő szélessávú internet-hozzáférés, drágák a telekommunikációs szolgáltatások.  Ráadásul sokan kiszorulnak a digitalizáció nyújtotta előnyökből. Magyarországon megközelítőleg 2300 olyan kis- és közepes méretű település van, ahol korlátozottan vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre nagy sebességű internet-kapcsolat. A lakosság nagyjából egyharmada él  ezekben az információs szürke és fekete foltokban.

Pedig az internet ma már ugyanúgy közműnek számít, mint az áram-, a gáz-, a telefon- vagy az ivóvíz-szolgáltatás.– derül ki a Sonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet kutatásából.  A világháló megléte kulcsfontosságú a cégek számára, ezért a nagy sebességű hálózattal nem rendelkező településeknek esélyük sincs arra, hogy új vállalkozások települjenek oda, vagy – helyi munkahelyek hiányában – az emberek távmunkával szerezzenek megélhetést. A magyarországi cégek négyötöde szerint fontos, hogy a digitális közmű a következő néhány évben elérje a kistelepüléseket – mondta Pintér Róbert, a Sonda Ipsos online stratégiai igazgatója az Internethajón. A cégek egytizede számára pedig  kritikus fontosságú az internet megléte: ha nem működik a világháló, akkor e vállaltoknál leáll a termelés. A minden településen elérhető gyors, szélessávú internetet különösen a mikrovállalkozások tartják fontosnak. E cégeknek több mint egyötöde elgondolkodna a telephelye áthelyezésén vagy új telephely indításán, ha az internet elérhető volna a ma még nem behuzalozott településeken. Egyhatoduk szerint az információs infrastruktúra fejlesztésének köszönhetően bővülne a piacuk, minden tizedik vállalat pedig távmunkások foglalkoztatását is elképzelhetőnek tartja az internetre újonnan csatlakozott településekről – derül ki a Sonda Ipsos kutatásából.

Hogy az internet Magyarország minden településére eljusson, a  kormány kidolgozta a Nemzeti Digitális Közmű programot, amelynek keretében EU-s forrásokkal támogatnák az infrastruktúra fejlesztését. A program mostanra eljutott abba a fázisba, hogy már az EU előkészítő bizottságával tárgyalhatunk róla – mondta Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért felelős államtitkára az Internethajón. Baja szerint a sikeres program már középtávon növelné a hazai gazdaság teljesítményét és a foglalkoztatást. Ugyanakkor a fejlesztések megvalósíthatatlanok az EU szerepvállalása nélkül, mivel másfél éven belül 50-80 milliárd forintot kellene befektetni, amit a jelenlegi gazdasági helyzetben sem a piaci szolgáltatók, sem a kormányzat nem képes vállalni.

Az Internethajón bemutatták a Digitális Szolidaritási Katalógus legelső számát, amely a civil szervezetek ajánlásait tartalmazza a hátrányos helyzetűek digitális elmaradásának felszámolására.