Tengernyi szemét

De mitől is ilyen szemetes az óceán? Például attól, hogy a tengerjáró hajók egyszerűen a vízbe eresztik az útjuk során fölgyülemlett hulladékot – így nem kell szemétszállítási díjat fizetni a kikötőben. A másik fő szennyforrás a tengerbe ömlő folyók által szállított mindenféle szemét, amit a part menti áramlatok és a szél kivisznek a nyílt vízre – és ott szétterítenek – olyan mennyiségben, hogy napjainkban már a világtenger minden egyes négyzetkilométerére negyvenhatezer darab hulladék jut.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint évente egymilliónál is több tengeri teknős, madár és egyéb állat vesztét okozza az egyre gyarapodó szemét. Az állatok egy része a műanyag zsinegekbe, csomagolóanyagokba gabalyodva leli halálát, nagyobb hányadukat pedig a gyomrukba került műanyag darabok pusztítják el úgy, hogy megtelítik, valósággal kitömik az emésztőszervrendszerüket, így nem jut hely a valódi tápláléknak, s emiatt pusztulnak éhen.
Ezeken fölháborodva határozta el az angol milliomos, David de Rothschild (a híres bankárdinasztia leszármazottja), hogy 12 ezer darab üres ásványvizes palackból egy 18 méter hosszú tutajt állít össze, amivel nekivág a Csendes-óceánnak. A harmincéves fiatalember, aki egyben környezetvédelmi szakember is, vállalkozásával a környezetpusztítás ellen tiltakozik, de egyúttal tisztelegni szándékozik a neves norvég régész és író, Thor Heyerdahl emléke előtt is, aki a híres Kon-Tiki expedíciója során, 1947-ben szelte át a Csendes-óceánt balsafarönkökből készült tutajával.