Kincsek a bunkerekben

Ekevasat kardokból. Ez az ézsaiási jelkép jut eszembe Pál Zoltánt hallgatva. A Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület elnöke ugyanis elhatározta, hogy a déli határaink mentén húzódó bunkerrendszert kincslelő hellyé alakítja át. No persze, nem mind a hatszázat – s ne is hagyományos értelemben vett kincsekre gondoljunk.

HobbiHardi Péter2010. 02. 22. hétfő2010. 02. 22.

Kép: Bácsalmás környéke a Vilt Jugoszláv ma szerb határszakasz. A Tító láncos kutya idejében épült védelmi pontok Fotó: Habik Csaba 2004 04 08

Kincsek a bunkerekben
Bácsalmás környéke a Vilt Jugoszláv ma szerb határszakasz. A Tító láncos kutya idejében épült védelmi pontok Fotó: Habik Csaba 2004 04 08

– A fiatalabb olvasóink többségének, szerencsére, fogalma sincs, miféle bunkerrendszert szeretnének átalakítani – jegyzem meg az ötletgazdának.
– Ez egy 630 kilométer hosszú, háromlépcsős védelmi rendszer maradványa az ötvenes évekből.

– A három lépcsőn mit kell értenem?
– Az országhatár mentén szögesdrótkerítést építettek, amit aknamező követett, s futóárkokkal összekötött vasbeton bunkerek, vagyis géppuskafészkek zártak le.

– Hány bunker készült el?
– Vas megyétől a román határig összesen 607. A döntés a létesítésükről 1948-ban született meg, az építkezést 1952-ben kezdték, s munkával 1954–1955-ben végeztek.

– Mennyibe került ez az „apróság”?
– Hatmilliárd forintba, ami a pénz akkori értékét számítva a nemzeti jövedelem óriási szeletét jelentette. Ennyi pénzből mindenre futotta, egyedül azoknak a gazdáknak a kártalanítására nem, akiknek a földjét kisajátították.

– S mi lett bunkerrendszerrel?
– Katonai célokra sohasem használták, mert mire elkészült, enyhült a feszültség a szocialista tábor és Jugoszlávia között. Azóta ott díszeleg a határ mentén.

– Jó néhányszor jártam a déli határ mentén, de egyet sem fedeztem fel közülük.
– Ez éppen a jellegükből adódik. Általában jól álcázható helyre építették őket, félig a földbe rejtve, így csak egészen közelről fedezhetőek fel. Éppen ez adta az ötletet, hogy használjuk őket a geocachingelésre.

– Mit kell tudnunk erről a sportról?
– Kétezer májusában az amerikai elnök feloldotta a műholdjelek zavarását, s három napra rá egy fiatalember már kincset rejtett el egy bizonyos helyen, amit a barátai a megadott koordináták alapján kutattak. Azóta egymillió regisztrált természetjáró keresi a kincseket szerte a világon, köztük Magyarországon is.

– Azok ideális sportja tehát a geocachingelés, akik szeretnének meggazdagodni…
– Sarokházat senki nem fog venni a geoládikákban lelt kincsekből, mert azok csupán jelképes értékűek, ráadásul illik pótolni is az elvitt darabot. Az igazi kincs valójában a keresés izgalma.

– Önök tehát elhatározták, hogy a bunkereket átalakítják „kincsesbányákká”.
– Egészen pontosan négyet közülük a Zala megyei Páka térségében, a meseszép Kerka völgyében. Két évvel ezelőtt 22 település szövetkezett arra, hogy jobban megismertetjük az országgal a környezetünket. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyertünk is rá 121 millió forintot, amit a községek még kipótolnak 19 millióval.

– Ennyi pénzből akár már új bunkereket is építhetnének…
– A pénz nemcsak a bunkerek felújítására, s a köztük lévő árkok kitisztítására szolgál, hanem ismét látogathatóvá tesszük Lovásziban a több száz személyt befogadó légoltalmi pincét, népszerűsítjük a vízi sportokat a Murán, valamint a dunántúli kék és olajos túra útvonalát. A munkával idén végzünk, így immár egyetlen kalandvágyó honfitársunk sem találhat kifogást arra, miért is nem látogat meg bennünket...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek