Éjjel élednek a mackók

Országunk máig egyedüli mackótárlata a Szolnok melletti kisváros szülöttének, Balázs Antalnak az érdeme. Az 51 éves férfi családjával ma is itt, kizárólag a múzeumért él és dolgozik, sokszor éjjel is. Mackókat javít, bútort restaurál, olajképeket fest, szobrokat készít. Lomosokba kidobott macikat, régi tárgyakat és bútorokat 25 éve kezdett gyűjteni.

Megszállott alkotó, ezermester típus. Ha valami tönkrement, újjá varázsolja. Nélküle nem jött volna létre a 2006-ban megnyílt Macimúzeum. Amiben sokat segített édesanyja, Piroska néni is. Szegény az átadást már nem érte meg. A „Mama” 69 évesen, betegen is szorgosan varrta a szebbnél szebb, korhű nemesi, főúri maciruhákat. És a kuruc macik piros-kék zubbonyait, hogy hírét vigyék a világban Rákóczifalvának. Egy itteni dombon emelt vadászkastélyt 1705-ben II. Rákóczi Ferenc, amit ugyan később leromboltak, de örökül hagyta településüknek a nevét.

A régi óvoda épületében valóra vált Balázs Antal álma, egy varázslatos mesevilág. Mert a honi s a világ messzi tájairól érkező látogatók csak jönnek, ámulnak, és egyfolytában küldik az ajándék mackókat (hazájuk gyárainak játékait) Rákóczifalvára, gyarapítva a hihetetlenül értékes, ám egyre nagyobb helyszűkében lévő gyűjteményt. Jó tudni: ez nem magánmúzeum! A helyet bérleti díjért, a bevétel leadása mellett kapja Balázsi Antal családi vállalkozása az önkormányzattól. Ám a benne lévő macik, a majd’ kétezer darabos, dédanyáink idejéből származó szivaros-, kávés-, púderes-, piperésdobozok s pár antik bútor az ő tulajdona.

A macicsapat legkisebb tagja három centi, a legnagyobb, kerekes lábakon álló egy méternél is nagyobb. A rangidős egy farostos, kerekes német maci, 115 éves. Vannak itt méregdrága német Steiff macik is, melyekért a gyűjtő anno nem fizetett; kapta vagy restaurálással „ledolgozta” az árukat. A macihad létszáma már csaknem 1600, hely viszont csak 5-600-nak jut – pedig a nyitás óta bővült a termek száma –, s közülük vagy 40-en mindig úton vannak. Az útleveles utazó macik ötlete is Balázs Antalé: híres emberek, utazó magánszemélyek vigyenek magukkal egy macit, hogy tegyék ismertté Rákóczifalva nevét. Miként az is, hogy a mackók ruháit színházi jelmeztervezők készítsék. Így a hét vezér, István király és Gizella királynő, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona vagy a gyöngysüveges püspök öltözékeit.

A csuhéba burkolt bohóccsoport látványa az anyagok bőséges tárházát jelzi: selyem, bársony, brokát, csigahéj, ló- és birkabőr, ezeket főleg a kézművesek fantáziája alkotta. A kuruc macikat egyébként a képző- és iparművészeti lektorátus tagjai zsűrizték.

Balázs Antal autodidakta díszlet- és látványtervezőként évekig dolgozott Schwajda György direktor mellett a szolnoki színházban. Részéről most főhajtás a múzeumi galériában a Schwajda-kiállítás. A macigazda feje tele tervekkel, csak legyen pályázati segítség. Az épület már bővítésre szorul. Saját katalógus is kellene, a látogatóknak meg elvihető szuvenír, melyeket egy helyi szövetkezet el is készítene. Bábszínházat is szeretnének meg vitrint a régi macis meséskönyveknek, s egy mézzel teli 100 literes mézesbödönt. Már készül a tíz darab, 3 méter 60 centis góliátmackó, és tervezi a világ legnagyobb maciját, 18 métereset, fekvő pózban. Esélyes a világrekordra, ám nem ez a lényeg. Itt is az a cél, mint a kuruc maciknál volt, hogy jöjjenek a turisták.

Családi vállalkozásuk szerény – egy turisztikai főiskolás és egy kicsi lány apja –, restaurálásból sem lehet megélni, a múzeumi munkáért nincs díjazás. De van másfajta fizetség: egyszer álmában éjjel a macik életre keltek, táncra perdültek, de még egy porceláncsészét se törtek össze a díszes termekben.

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!