Az olvasó kérdez

A soproni Verő József köntörfalaz szavunk eredete felől érdeklődik, méltán, mert az valóban elég rejtélyes. Két szóból tevődik össze, s ráadásul az idők folyamán mindkettőnek változott az alakja. Első tagja ’a kocsi hátulja elfarol, lecsúszik az útról’ jelentésű régi népnyelvi köntöl ige, a második pedig a ’hátrafelé megy’ értelmű, ma is ismert és használt farol. Az egykori köntöl és a farol jelentése többé-kevésbé hasonlít egymáshoz, ezért a köntölfarol afféle szószaporító összetételnek számított.

Talán éppen ez bizonytalanította el a használókat, s tán ugyanezen okból cserélődött fel a két szóban levő l és r hang, majd változott az így létrejött értelmetlen falol népi értelmesítés révén falazzá. A lényeg az, hogy e változások nyomán a szó jelentése is módosult, s a köntörfalaz már nem konkrét, ’farol, hátrál’ jelentésben használatos, hanem átvitt, ’valahonnan kihátrál, valamit eltussol, mellébeszél’ értelmet fejez ki.

Török Gáborné szegedi olvasónk azt kérdezi, miért kurta a „Falu végén kurta kocsma” című és egyúttal kezdetű versben szereplő kocsma! Azért, mert azokat a kisebb kocsmákat, italméréseket, amelyek nem egész évben, hanem csak az esztendőnek valamelyik időszakában tartottak nyitva, ezzel a latin eredetű, ’rövid, csonka, hiányos’ jelentésű kurta szóval különböztették meg az egész évben működőktől. Városi ember azt hihetné, hogy ezek a kurta kocsmák csak a nyári idényben üzemeltek, mint napjainkban a strandok pecsenye- és lángossütői, de éppen fordítva áll a dolog: általában Szent Mihály napjától Szent György napjáig, nagyjából októbertől áprilisig voltak nyitva. Egyébként ezeken kívül kurta kocsmaként emlegették az engedély nélkül működtetett kocsmákat, italmérő helyeket is.

Végül Halmay József kérdése: elfogadható-e ez a főleg faluhelyen hallott formula: jóni jó? Bár a köznyelvben megszokottabb a jónak jó változat, a kérdezett jóni jó forma is kifogástalan. Ez voltaképpen egy retorikai, stilisztikai alakzatnak, az úgynevezett figura etymologicának egy érdekes példája, amelynek – főleg a népnyelvben – társai is vannak: rosszni rossz, vanni van, látni láttam stb.

Én persze nem is remélem, hogy olvasóim e kis cikkemet ezzel a ritka, népies jóni jó kifejezéssel minősítik. Már akkor is nagyon örülök, ha azt mondják rá: megjárja!