Megfőzted? Edd is meg!

A legjobb az az étel, amit te csinálsz otthon! – címezi nekem bölcsességét Bartal Sándor. Keresem a gúnyt a hangjában. Elvégre ő, 27 éve dacára, mégiscsak egy belvárosi francia étterem szakácsa volt, én meg ugyebár legfeljebb lelkes konyhai műkedvelőnek nevezném magam. Hogy is mérhet össze bennünket?! Mégsem gúnyolódik. – Az ételt elsősorban az az érzés „emeli meg”, hogy te magad igenis el tudod készíteni. Ebben segítenek a főzőiskolák.

A fiatal szakácsnak azonban nemcsak a szája, közben a keze is sebesen jár: az asztalokon sorakozó tálkákba porciózza a málnát, kikészíti az ötfogásos menühöz való alapanyagokat meg a segédeszközöket. A fővárosi Chefparade főzőiskolában ugyanis ma este „málnamánia” járja: a háromórás tanfolyamra jelentkezők azt leshetik el, milyen ínycsiklandó változásokon mehetnek át a piros bogyók.

Magyarországon az utóbbi öt-hat évben komoly divat lett a gasztronómia. Egyre több főzőiskola alakul, és a tévés műsorok mellett mind népszerűbbek az internetes gasztrobloggerek. Érdekes, hogy az ismertté vált „főzőikonok” jó része még csak nem is szakács végzettségű, hanem olyannyira örömét lelte a konyhában, hogy egy idő után feladta eredeti szakmáját és a főzőtudomány űzését választotta hivatásul. Így tett öt évvel ezelőtt a Chefparade megálmodója is: Kócsa László profi trénerből lett „minden lében kanál”, vagyis a beszerzéstől a kotyvasztásig minden mozzanatban részt vevő iskolaigazgató. A főzőiskola 20-25 fős séfgárdájában akadnak külföldi (mexikói, francia, olasz, indiai) szakácsok is, akiket talán hitelesebbnek érzünk a nemzeti konyhájuk terén.

Hiába tárgyaltuk meg Sándorral, hogy nincs „átlagdiák”, fiatalok és idősek, férfiak és nők, kezdő és profibb fakanálforgatók egyaránt járnak az óráikra – ezúttal véletlenül nyolc ifjú hölgy áll a pult mögé, hogy párokba rendeződve elsőként életre keltse a málnahabos parfétorta receptjét. Kivételt jelentenek a legnépszerűbbnek számító steaktanfolyamok, ott mindig több férfi fordul meg.

Tolvaj Krisztina most esik át a tűzkeresztségen. Bár a 30 éves lány az édesanyjától megtanulta a főzés alapjait, de szeretné különlegesebb fogásokkal elkápráztatni a párját és a vendégeit. Hogy miért nem elég mankó ehhez a tévé meg a receptmagazinok? A tanfolyam végére világossá válik: a közös főzés élménye összehozza az embereket, az oktatáson kívül valódi szórakozást, kikapcsolódást jelent.

Pláne Sándor irányításával! A konyhai fortélyok, jó tanácsok is jobban megmaradnak az emberben, ha némi humorral fűszerezi azokat. Vásárláskor emlékezni fogok majd a hűtőpultnál, hogy a parfétortához legalább harminc százalék zsírtartalmú tejszínt válasszak; ami alatta van, az legfeljebb csemperagasztó. És hogy az írek szerint a zeller a Mojito koktélhoz is jó (lenne). Bár én maradok a málnás változatnál, amit a végén a tejszínes málnakrémleves meg a chilis-pikáns málnachutney rozé kacsamellel nevű fogás elfogyasztása közben kortyolgattak a lányok. Mert hát ismerik a mondást: edd meg, amit főztél!