Fesztiválra fel, de miből?

A nagy fesztiválok – de ugyanúgy a kisebbek is – így például a Sziget fesztivál, a Volt fesztivál, a Hegyalja fesztivál és a Balaton Sound most nehezebb helyzetben vannak, mert a kisebb támogatók a válság jegyében visszaléptek, így kevesebb pénzből kell biztosítani azt a színvonalat, melyet az előző években nyújtottak. Ezzel szorosan összefügg az euró árfolyama, hiszen a külföldi előadókat euróban fizetik ki. A kisebb szponzorok és az euró árfolyamváltozás következményeként például egy Sziget fesztivál esetében 5%-ot is növekedhet az önköltség.

Ez természetesen az árakon is látszódik, ugyanis a belépőkön próbálják visszaszerezni a támogatói hiányt, de még így is állami támogatáshoz folyamodtak a szervezők. A tavalyi 8 000 forintos napijegy árát ebben az évben kétezer forinttal növelték. Hogy elkerüljék a látogatók lemondását és kiábrándulását a magas árak miatt, a szervezők igyekeznek a szokásosnál is több akciót és kedvezményes lehetőséget nyújtani a fesztiválozóknak. Már karácsonykor megajándékozhattuk hozzátartozóinkat bérlettel, melyhez akciósan hozzájuthattunk. Az elővételi kedvezmények mellett is számos lehetőségünk akad.

A Hegyalja fesztivál bérletét három részletben vehetjük meg, így nem egyszerre kell a nagyobb összeget kifizetni, hanem 5500 forintot kell havonta kifizetni. A Sziget bérletet, ami még legolcsóbban is 30 000 forint, csoportokba verődbe, felsőoktatási diákigazolvánnyal akár 50%-os kedvezménnyel is megvehetjük, ami igen vonzó lehet a diákoknak. A napi jegyek ára is 50%-ra csökken este 11 óra után, így a buli hangulatba később is becsatlakozhatnak a Szigetre vágyók. A Volt fesztivál és a Balaton Sound kombinált, kedvezményes bérletettel igyekszik a fesztiválozók kedvébe járni. A Volt online jegyrendelés esetén CD-vel és pólóval is csábítja az érdeklődőket.

A sok engedmény ellenére is kevesebb hazai látogatót várnak a szervezők, ezért az új stratégia részeként ebben az évben külföldön igyekeznek nagyobb hangsúlyt fektetni a reklámra és így a jegyek eladására. Sőt fesztivál vonatokat is indítanak, hogy így csábítsák és megkönnyítség a bulizni vágyók dolgát. De miért is éri meg nekik idejönni Magyarországra? A válasz itt is az árakban, az euró és a forint közti különbségekben rejlik. A színes, de mégis színvonalas paletta mellett az itthoni árak fele annyiba kerülnek nekik, mint hazájukban, külföldön. Míg a legnagyobb nyugati fesztiválokra, mint az angliai Glastonbury és a dán Roskilde fesztiválra több mint 220 eurót kell fizetni, így itthon csak 150, sőt elővételben ennél is olcsóbban lehet a hazai Sziget fesztivál bérletéhez jutni.

És itt hozzá kell tenni azt is, hogy az előbb említett nagyok csak három napos fesztiválok. Tehát míg az előző években is 40-60% között mozgott a külföldön eladott jegyek száma, így valószínűleg most is franciák, angolok és más külföldiek hada lepi el a Hajógyári-szigetet, de ez az eddigieket is felülmúlhatja.

A Sziget szervezői bíznak a stratégiájukban, ugyanis még így is félmilliárd forint nyereséget remélnek. A kisebb fesztiváloknak – Volt fesztivál, Hegyalja fesztivál stb. – azonban annál inkább van félni valójuk, mivel ide kevesebb külföldi látogat, így az eladásból befolyó összeg leginkább az itthoniaktól származik.
Mochnács Andrea