Mozaik

Műkincs, templomtorony, hegycsúcs

Kaleidoszkóp2007. 11. 23. péntek2007. 11. 23.
Mozaik

Váza egymilliárdért
Évtizedeken át szinte elfeledve porosodott ez a kínai műkincs, mivel korábban egy szakértő másolatnak minősítette. Történt, hogy a mostani svájci tulajdonos egy londoni múzeumban járva meglátta ugyanezt a vázát, ezért bevitte a nála lévő hasonmást. Kiderült, hogy az övé az eredeti, a múzeumi változat a másolat. Nosza, árverésre is bocsátotta – és rekordösszeget, több mint egymilliárd forintnak megfelelő fontot kapott érte. Az ötkörmű sárkányokkal díszített váza a XVIII. században készült, a Csing császári dinasztia korában.

Nem a pisai a legferdébb
Nem az olaszországi Pisa városának híres harangtornya (olaszul: campanile) a legferdébb a világon, hanem egy németországi község, Suurhusen templomának a tornya. Legalábbis az alsó-szászországi kis település evangélikus lelkésze szerint, aki azt állítja, hogy a torony tengelye 5,19 fokban hajlik el a függőlegestől, vagyis egy fokkal ferdébben áll, mint a nagyhírű campanile Pisában. Suurhusen templomát az ezerkétszázas években emelték, a 27 méter magas tornyot azonban csak kétszáz évvel később építették hozzá. A toronyépületet vastag tölgyfatörzsekből álló alapra húzták föl, ami idővel elkorhadt, és a torony ferdülni kezdett. Az ezerkilencszázhetvenes évekre már úgy megdőlt, hogy a templomépülettel együtt életveszélyesnek nyilvánították, és lebontásra ítélték. Aztán mégis meggondolták: föltárták az egész templom málló alapzatát, és vasbetonra cserélték. Napjainkban rendszeres istentiszteletet tartanak benne, és a község – a lelkész vezetésével – szeretné elismertetni, hogy az ő templomának tornya a legferdébb a világon.

Megnőtt a Mont Blanc
Két év alatt 2,15 méterrel lett magasabb Európa legmagasabb hegye, így ma 4810,9 méter. Az új adat hátterében azonban nem a pontosabb mérés, hanem valóságos tömeggyarapodás áll – a fölhalmozódott jég mennyisége növekedett meg ebben az időszakban, ez növelte meg a csúcsot, aminek okát a klímaváltozásban látják a kutatók. A nyári havazások során ugyanis a mind hidegebb felhőkből olyan hó hullik, amelyik jobban tapad. S mivel ebből kevesebb is olvad el, így ahova leesik, ott egyre növekszik a jég- és hótakaró. Ez azonban furcsa módon csak 4000 méteres magasság fölött igaz, lejjebb, de különösen 3000 méter alatt a hó változatlanul és fokozatosan olvad, és félő, hogy egyszer el is tűnik végleg.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek