Májusi arany

Így aki csak teheti, öntözzön, mert a fejlődésben lévő kis növények ilyenkor igénylik talán a legjobban a vizet. Mivel egyre drágább a vízdíj, érdemes összegyűjteni az esővizet, sőt el lehet gondolkodni azon, hogy esetleg saját kutat fúrassunk. Az esővíz egyébként nemcsak öntözéshez ideális, hanem permetezéshez is. Mivel hordóban vagy tartályban van, nem hideg, és a „nagykönyvben” úgy van megírva, hogy ha tudunk, állott vízzel permetezzünk.

Napjainkban ugyanis sokszor kell a hátunkra venni a permetezőgépet, mert a kártevők sok gondot okoznak. A kelő krumpli tövében több burgonyabogár is várakozik lakmározásra, peterakásra, tehát résen kell lennünk. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne a megszokott vegyszert vásároljuk meg, mert ahhoz könnyen hozzászoknak a rovarok, és egyszerűen életben maradnak tőle. Rendszeresen kell védekezni az almamoly, a levéltetű, a pajzstetű ellen, s meg kell előzni a lisztharmat, a varasodás, a levélfodrosodás kialakulását. Nem okoz gondot a szerek keverése, ha különböző gyümölcsfajokra ajánlott, kombinált készítményt szerzünk be. Mivel idén hamarabb fakadt a szőlő, mint más években, már azt is permetezni kell peronoszpóra, lisztharmat és atka ellen. A hajtásválogatást is korábban kell elkezdeni, a laza, szellős lombozat kialakítása nagyon fontos a betegségek megelőzése miatt.

Ilyenkor már általában a legtöbb zöldség kikelt, csak a paprika, a paradicsom és a padlizsán palántázása vár ránk, legkésőbb a fagyos szentek után. Érdemes megbízható helyről beszerezni a palántát, a felnyurgult, halványzöld, vékony szárú szaporítóanyag csak fölös kiadás, még ha olcsóbb is. A palánta ültető gödrét célszerű alaposan beöntözni, még akkor is ha nem száraz a talaj. Ügyeljünk arra is, hogy ne ugyanarra a területre kerüljön a növény, amelyiken tavaly is volt, mert akkor hamarabb megbetegszik. A paradicsomvész ellen ugyanazokkal a szerekkel kell védekezni, mint amelyek jók a peronoszpóra ellen is.

A konyhakertben fel kell készülni az aszályos nyárra, ezért rendszeres gyomirtásra van szükség. A talajt csak sekélyen kapáljuk, hogy a meglévő víz el ne párologjon. A biokertészek szerint a száraz szalmával vagy réti szénával történő takarás a növények számára kedvező mikroklímát teremt, ugyanakkor a talajt nyáron hűvösen, télen pedig melegen tartja. Egyre többen gyűjtik össze a szerves kerti hulladékot, a lekaszált füvet, és azokból komposztot készítenek. Miután beérik, olyan humusz keletkezik, amely a talajba juttatva javítja annak szerkezetét. Ezenkívül magához köti a talajoldatban lévő tápanyagokat, amelyek nem tudnak kimosódni, hanem a növények rendelkezésére állnak. Kísérletek igazolják, hogy a komposzttal trágyázott növények ugyanolyan termésre képesek, mintha műtrágyát kaptak volna, viszont a minőségük kiválóbb. Csak elhatározás kérdése, és máris kijelölhetünk egy helyet a kert egyik árnyas szögletében, ahol a komposztot érlelni fogjuk. Lehet házilag készíteni vagy venni különféle komposzt tárolókat, de áshatunk is erre a célra egy sekély gödröt.

Miután elszáradtak a tulipán, a nárcisz, a jácint levelei, helyükre egynyári virágok palántáit ültethetjük. Az elvirágzott növények hagymáit, ha nagyon elsűrűsödtek, érdemes felszedni, mert egyre kevesebb és kisebb virágot hoznak. Néhány napi szárítás, tisztogatás után a hagymákat száraz, hűvös helyen tároljuk, és majd a nyár végén, ősz elején ültessük ki. Májusban már minden melegkedvelő növénynek a szabadban a helye. Ha kiültetik például a kálákat, félárnyékos helyre, és rendszeresen öntözik, gyönyörű virágokkal hálálja meg a környezetváltozást. Még mindig ültethetünk kardvirág hagymát, dália gumót, így később, szeptemberben is virágozni fognak.