Bakfolyosón a háremhez

Ha beütjük a számítógép keresőjébe, hogy „természetszerű nyúltenyésztés ketrecben”, az én nevem jön ki – nevet az abonyi kőműves, aki már gyerekként is tartott nyulakat. Most éppen nem, mert felesége nem szereti a nyúlhúst, de a lánya és ő igen. Idén bele is vág a tenyésztésbe, persze saját ketreceivel.

– A természetesség a lényeg – magyarázza a feltaláló. – Ezen a két és fél négyzetméteren ideálisan egy bak, két vagy legfeljebb hat anya fér el. Ők döntik el, mikor párosodnak, az anyák meddig nevelik kicsinyeiket. Ez zárt rendszerű, mégis szabadon átjárható labirintus, speciális kialakítással. Az anyák, nehogy megtépjék egymást, nem tudnak találkozni. A bakfolyosó két oldalán lévő anyaketrecekbe a bak bejut, ők viszont se oda, se egymáshoz nem tudnak a rajtuk lévő körgallér, kolonc vagy guriga miatt. A fialtatóba, mivel az ő nyakán is van guriga, már a bak se fér be. Ez azért fontos, mert összetaposhatja a kicsiket. A fialtatón lévő lengőajtó pedig meggátolja a süldők ki-be járását, amit anyjuk az orrával odébb tud tolni, de ők nem. Van benne forgóküszöb is, amiben a kisnyulak nem bírnak megkapaszkodni, ezért se ki, se be, körülbelül hathetes korukig.

Sokat agyaltam ezeken, hiszen régebben kiismertem a nyulak viselkedési szokásait. Találmányom a biztonságos, kényelmes utódnevelést szolgálja. A ketrecet magam készítettem, nem volt ördöngösség. Újítás benne az is, hogy padozata nem drótrács, amitől talpfekélyt kaphat a nyúl, hanem sík, perforált lemez. Csak akkora lyukak vannak rajta, amin a nyúlbogyó kipotyog, a vizelet kifolyik. És a betonaljzatot tisztítani jóval könnyebb, higiénikusabb, mint a ketrecet.

– Hogy fogadták a tenyésztők a találmányát, amit az Ötletklub 13 Egyesület négyszer is díjazott?
– A tervezéskor abból indultam ki, amit pár éve az állatvédők és az unió is követelményként ír elő: humánus, természetes legyen a tartásmód. A tenyésztőknek tetszett, körbecsodálták a kiállításokon. Viszont aggályoskodtak, hogy ilyen körülmények között nem ütemezhető a szaporulat mesterséges megtermékenyítéssel. Ennek jelentős a gazdaságossága, hiszen egy időben háromezer anyanyulat is megtermékenyítenek. A házinyúl rendkívül szapora, évente 11-szer is fial. Még szoptat, s közben már újra vemhes, ami itt nem mindig megy, mert ha az anyának nincs kedve a szerelmeskedéshez, van hová elbújnia a bak elől. Vagyis éppen az ösztönösséget kifogásolták.

– Azt nem kifogásolták, hogy elég drága mulatság rozsdamentes acélból spéci házat építeni nekik, mikor a magyarok szerint jól elvannak ők egy sufniban is?
– Az árát csak a perforált padozat drágítja meg. A műanyag se olcsóbb, ráadásul nehezebb fertőtleníteni. Egy ilyen ketrec 20-25 ezer forintba, az egymás melletti ketrectömb úgy 50 ezerbe kerül, etetővel-itatóval együtt. De könnyen tisztítható, ami megóvja az állatokat a betegségektől. Igazából azért is tervezem a nyúltartást legalább 100-150-es állománnyal, hogy tesztelhessem a ketrecet. Már érdeklődtem, de magára a ketrecre nincs támogatási lehetőség, a nyúltartásra se nagyon. Az FVM-ben például azt mondták, nálunk a nyúltenyésztés olyan elenyésző, hogy legfeljebb fiatal gazdálkodóként pályázhatnék rá, amit 48 évesen elfelejthetek. A ketrecgyártást nagyobb tételben önerőből nem tudom megoldani, a nyúltartást igen. Mert amennyi ketrec nekem kell, magam is elkészítem.