Operáció szemzőkéssel

Már egyedül él Körösladányban a nyolcvanhat éves férfi, feleségét közel tíz éve vesztette el. Mihály fiát néhány éve agyvérzés vitte el, Irénke lánya itt él a településen, Ica pedig Békéscsabán. Nyugdíjazásáig az Építő- és Szerelőipari Vállalatnál dolgozott segédmunkásként. Az oltást és a szemzést fiatal korában egy nyugdíjas csendőrnyomozótól tanulta meg. Azóta, ha talál valahol egy finom gyümölcsöt, hazaviszi egy hajtását, szemzéssel vagy oltással szaporítja, és néhány év múlva már ehet is belőle. A baromfiudvar bejáratánál nagy sárgabarackfa áll, a tövéről szilvafahajtás nő.

– Ez azért van így, mert az alanya sárga ringló volt, abba oltottam a sárgabarackot – magyarázza a fa alatt. – Azt tapasztaltam, hogy az itteni szikes talajt a sárga ringló bírja a legjobban. A biztonság kedvéért az alanyba két szemet helyezek el, hátha az egyik nem fakad meg. Ha tavasszal látom, hogy a friss szemzés nem fagyott el, akkor fölötte a szilvaágat levágom, és sárgabarackfa lesz belőle.

A kertben szerteszét sok gyümölcsfahajtás látható, melyek a fák gyökeréről nőttek, de meghagyta valamennyit alanynak, oltáshoz és szemzéshez. A gyümölcsfákat márciusban szokta oltani, a szemzését pedig augusztusban végzi, mert ezeknek ekkor van az optimális idejük. Az almát vagy a körtét almafa alanyba teszi, a sárgabarackot sárga ringlóba, a cseresznyét pedig Pándy meggybe. Most éppen körtét szemez almafa alanyba. A szemzőkésével T alakot vág, a földhöz közel, a hajtás kérgébe, majd föllazítja azt, és a körteágból egyetlen mozdulattal kimetsz egy szemet, amit aztán a föllazított kéreg alá illeszt. Ezt a részt a szem alatt és fölött spárgával szorosan megköti, majd a villanyszerelők által is használt szigetelőszalaggal körbetekeri, hogy ki ne száradjon.

– Szigetelőszalag helyett igazság szerint oltóviasszal kellene bevonnom – mondja, miután befejezte a szemzést –, de így sokkal egyszerűbb. Aztán tavasszal leveszem a szalagot, különben elszorítaná a fejlődő fát. Ez a beavatkozás olyan a fának, mint nekünk, embereknek az operáció, ezért utána oda kell rá figyelni. Szárazság esetén öntözni kell, hogy elegendő nedvességhez jusson. Az oltást és a szemzést érdemes a fiataloknak is elsajátítaniuk, mert nem kell megvenniük a csemetét, hanem ingyen juthatnak gyümölcsfához. Aki eddig kíváncsi volt ezekre a szaporítási módszerekre, azoknak megtanítottam.

A szőlőt májusban szemzi, mert a vesszőnek be kell érnie, különben télen elfagy. Kertjében van például otelló, olaszrizling, piros saszla és Pannónia kincse. Ez utóbbira a legbüszkébb, kilós fürtjei lógnak a lugason. A szőlőt egyébként csak rézgáliccal permetezi. Egyszer kipróbálta a kombinált permetszert is, de az leégette az otelló levelét.

– Sokan kérdezik, hogy miért foglalkozom még mindig gyümölcsoltással és -szemzéssel, hiszen betöltöttem már a nyolcvanhatot, és nem biztos, hogy eszem is majd a fák terméséből. Ha én nem is, de eszik majd belőle az utókor. Ahogy apáinktól, nagyapáinktól mi is kaptunk gyümölcsfákat, úgy mi is hagyományozzunk az utánunk jövőknek – fogalmazta meg életfilozófiáját Potyi Mihály.