Ha az alma foltos

A héjbarnulás elsősorban a gyümölcs kevésbé érett oldalán képződik, olyan érzékeny fajtákon, mint például a starking. Míg a héjon szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű foltok keletkeznek, addig a gyümölcs húsa legtöbbször egészséges. A betegséget a kiáramló aromaanyagok okozzák, ha hiányos a szellőzés. Megelőzni alacsony tárolási hőmérséklettel és rendszeres szellőztetéssel lehet.

A húsbarnulást általában a gyümölcs túlérettsége okozza, főleg a nagyobb méretű almáknál. Ezért nagyon fontos az optimális időben történő szedés, majd a nagyobb almák minél előbbi elfogyasztása. Minél apróbb a gyümölcs, annál jobban eltartható. A legtöbb gondot a foltosság okozza, ez már szüret előtt, a fákon lévő gyümölcsön is megjelenhet. Általában a színesebb oldalán 2-3 milliméter átmérőjű kerek, határozott szegélyű, enyhén bemélyedő, sötétbarna vagy fekete foltok láthatók. Láthatunk ilyent a világos golden delicious fajtán is, de legjellemzőbb a jonatánon és más piros színű fajtákon. A betegség oka lehet a fa nem megfelelő vízháztartása, de legtöbbször a kalciumhiányt jelzi.

A tünetek a gyümölcshéjon bárhol jelentkeznek, és összeolvadva szabálytalan foltokat alakíthatnak ki. Kalciumhiányt okozhatnak más ásványi anyagok: például a nagy adagú káliumtrágyázás a savanyú talajokon csökkentheti a növény által felvehető kalciumtartalmat. A kalcium felvételét az időjárás is befolyásolja. Szárazság esetén a növény tápanyagfelvétele csökken, ilyenkor a korábban kifejlődött növényrészekből az újonnan növekvők felé áramlik a legtöbb tápanyag, kivéve a kalciumot, melynek eredményeképpen a gyümölcs sejtfalak közötti pektinrétegében kalciumhiány áll elő.

Megfigyelték, hogy a betegség gyakoribb a nagy gyümölcsökön, mint a kisebbeken. A szedési érettségkor szüretelt gyümölcsöket a betegség kevésbé károsítja, mint a későn szüretelteket. Megelőzésként javasolják, hogy gyümölcskötődés után néhányszor kalciumtartalmú szerrel permetezzenek, majd a gyümölcsöt szakszerűen tárolják.