Húsom, ez som!

Lassú növekedésű és igen hosszú életű – 50-120 éves kort is megérő –, 3-6 méterre növő cserje vagy kisebb fa. Eredendően vad, erdei gyümölcs, amely napjainkban is napsütötte erdőszéleken gyakori. Beljebb, az árnyékos erdőben nem vagy alig hoz termést. A régi időkben hazánkban nemcsak gyűjtötték savanykás-édes, fanyar ízű termését, hanem ültették is az udvarházak kertjeibe. Számos földrajzi nevünk, mint a Somló-hegy, Szársomló, Csíksomlyó őrzi a nevét, illetve jelzi jellegzetes előfordulási helyét. Napjainkban a szatmári, zalai, somogyi és baranyai területeken a leggyakoribb, valamint a Csallóközben és Erdélyben.

A nemzetség legelterjedtebb képviselője a húsos som, amely elsősorban száraz cserjésekben és erdőszéleken gyakori. Fája igen kemény, ugyanakkor rugalmas, szerszámnyélnek kitűnő. Vesszői szürkék, sárgászöld árnyalattal. Jellegzetes sárga virágernyői már kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak. Az első mézelő növények egyike. Piros, tojásdad formájú termését szeptemberben érleli, amely frissen is fogyasztható, de alkalmas befőtt, dzsem, szörp, bor és pálinka készítésére egyaránt. Gyümölcse egyben kiváló madárcsemege is.

A húsos som igénytelen, könnyen nevelhető cserje. Szereti a fényt és a meleget, jól tűri a szárazságot, s ha választhatna, a meszes talajokat részesítené előnyben. Trágyázni sem igazán szükséges, de a kisebb mennyiségben adott szerves trágyát meghálálja, amelyet ősszel vagy kora tavasszal kell szétteríteni és beásni a koronacsurgóban. Mivel kártevője szinte nincs is, permetezni sem kell. Gondozást is alig igényel, legföljebb idős korban a korona ritkítását. Ekkor elsősorban az idős, sérült, keresztben álló koronarészeket távolítsuk el, mégpedig mindjárt a tél végén, még a virágok nyílása előtt, nehogy a munka során megsértsük a leendő termés alapjait.

A som magról is nevelhető, ez azonban macerás, mert mivel a mag nehezen csírázik, egy évig rétegezni kell. Sokkal célszerűbb tősarjról szaporítani; kinézni egy különösen szép és nagy gyümölcsöt termő bokrot, és arról (kora tavasszal vagy ősszel) leválasztani a sarjnövényt.