Szántás nélkül is lehet

A vizsgálatok két helyszínen folynak. A szentgyörgyvári eróziós kísérleti állomáson a különböző talajművelési módok és növénytermesztési technológiák a talajerózióra, valamint a talaj vízkészletére gyakorolt hatását vizsgálják. A családi gazdaság tábláiban, száz hektáron pedig 2003 óta megszakítás nélkül végzik a talajkímélő növénytermesztési vizsgálatokat. Cél a talajvédelemnek alárendelt talajművelési és növénytermesztési módszerek kidolgozása. Ezeken a területeken megszámolják a gilisztákat, a rovarokat és a madarakat, ugyanakkor vizsgálják a termelés jövedelmezőségét is.

Az eredmények rendkívül biztatóak már a kezdetektől fogva, hiszen a talajveszteség mintegy tizedére csökkent. Ennek köszönhetően a csapadék a talajba szivárgott és nem folyt el a területről. A giliszták száma a hatszorosára növekedett, a talaj szén-dioxid-kibocsátása pedig harmadára csökkent. A területek madárlátogatottsága és fajgazdagsága megháromszorozódott, úgy, hogy közben a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége változatlan maradt. A harmadik évtől a búza, a kukorica és a repce hozamai 5-15 százalékkal nőttek, a mezőgazdasági gépek üzemanyag-felhasználása pedig csökkent, ahogy ezáltal a művelés költsége is.

Még egy szélsőségesen aszályos évben is több kukorica termett, mint más táblákon. Idén az őszi káposztarepcéből hektáronként 430 kg-mal, az őszi búzából 300 kg-mal termett több, mint a szántott művelésben. Ez a terméstöbblet ma már nem csak a talaj jobb vízmegőrző képességének, hanem az elmúlt hét év alatt folyamatosan javuló talajszerkezetnek és a mikrobiológiai aktivitásnak is köszönhető.