Fóliakommandó a dinnyésben

Nagykamarás közigazgatási területén évente 3-400 mázsa fóliahulladék keletkezik – magyarázza a békési település polgármestere, Pelle István. – Orosházára kellene vinni, ahol kilónként meghatározott összegért veszik át, és a szállítást is meg kell oldani, így egy hektár fólia költsége körülbelül kilencezer forint. Korábban helyben összegyűjtöttük, és hulladékhasznosító vállalkozások elvitték. Most már két éve, hogy nem jelentkeztek újra. Tavalyelőtt elszállítottak 2-300 mázsa fóliát: most tisztább, mert nincsen csapadék, szárazon lehet felszedni, mégsem kell senkinek. A hulladék szilárd lerakóhelyre kerül, ezért viszont fizetni kell. Akadtak termelők, akik úgy gondolták megoldani a problémát, hogy meggyújtották a fóliát, viszont mi nem szeretnénk, ha ez a pár száz mázsa műanyag a mi határunkban égne el.

A fóliakommandó tulajdonképpen nem más, mint két közmunkás biciklivel és fényképezőgéppel, akik azt figyelik, hogy hová teszik a fóliát a termelők. Amit látnak, azt dokumentálják, és adott esetben jelzik a szabálysértést a jegyzőnek, aki intézkedik. 100-300 ezer forint közötti bírságra számíthat, akit rajtakapnak: eddig még csak gazdátlan fóliát talált az őrjárat, amit az önkormányzat elszállíttat.

Az ellenőrzés ugyan a Környezetvédelmi Felügyelet dolga lenne, de az ügyben a dél-békési kistérség egésze érintett, és ezt az 1500-2000 hektárt képtelenség akár felületesen is bejárni, különösen hajnalban és az esti órákban, amikor a munka zajlik. Valójában a nagykamarási két fő sem elég, de ennyi ellenőrzés is elriaszthatja azt, aki kilencezer forint miatt százezres bírságot kockáztat. – Ne legyen a határban fólialerakat – summázza a célt Pelle István.

– Hogy valaki elszállítja-e a fóliát, az inkább szemléletbeli, mint pénzkérdés – véli a problémával szintén küszködő Medgyesegyháza polgármestere, Nagy Béla. – Egy hektár dinnye önköltsége 1,2 millió forint, ehhez képest kell értelmezni a fólia elszállításának 5-10 ezer forintos árát. A térségben legalább a fólia fele nem kerül leadásra.

A polgármesterek szerint változna a helyzet, ha a fólia is termékdíjas lenne, vagyis ha érdekeltté tennék a vevőt abban, hogy visszaszállítsa oda, ahol megvette, és az eladó felelőssége lenne, hogyan szabadul meg tőle. – Szigorúbb felügyelet alá kellene vonni a fólia gyártását és forgalmát, ki kellene építeni a visszagyűjtés csatornáit – mondja Nagy Béla. Ez azért is üdvös lenne, mert a felhasznált fólia jelentős részét feketén állítják elő. Ehhez elég egy elhagyott szarvasmarhatelep meg némi műanyag-granulátum.

Azt lehetetlen ellenőrizni, hogy valaki mihez kezd a fóliájával, de ha az előállítónak meg kell oldania a visszavételt, akkor az árunak származási papírja is lesz, különben a gyártó nem lehet biztos benne, hogy a saját fóliáját kapja-e vissza. Innentől kezdve kiszűrhető az illegális fóliagyártás, és a termelő érdekelt lesz abban, hogy visszaszállítsa a hulladékot, mert éppen hogy pénzt kap érte, és nem neki kell fizetnie.

De addig is marad a biciklis kommandó.