Szerencsés Herskók

A tudós életútja mesébe illően változatos, ám van egy fix pontja: a szülőhelye, a nagykunsági város. A nagyszülők Kunszentmártonból érkeztek Karcagra, a nagyapa jó hangú kántorként hívta fel magára a figyelmet. Az édesapa, Herskó Mózes a karcagi izraelita elemi iskola igazgató-tanítója volt, innen hívták be munkaszolgálatra, amit, nem kis szerencsével, sikerült túlélnie. A családot deportálták, ám csodával határos módon mindegyikük hazatért.
A szolnoki gyűjtőhelyről útjuk az ausztriai Strasshofba vezetett. Ezt a tudós így kommentálta: "Ha akkor az auschwitzi vonatra kerülök, ma nem sokat tudnának az ubikvitinről..." (Arról, hogy mi is az az ubikvitin, miért kapott Nobel-díjat Hershko, Kultúra rovatunkban olvashatnak részleteket.) A háború után a család Budapestre költözött, majd 1950-ben kivándoroltak Izraelbe.
A Herskó fiúk - Laci és Feri - Izrael egyik legkiválóbb középiskolájában tanultak. Az orvosi diplomát Avram a Héber Egyetemen 1965-ben vette át, majd ugyanott négy év múlva doktori fokozatot kapott biokémiából. Két évig végzett kutatómunkát San Franciscóban, Gordon Tomkins professzor mellett, aki már bocsátott szárnyra későbbi Nobel-díjas tanítványt.
Tavaly októberben Avram Hershko nagypapai minőségben uszodából vitte hazafelé két lány unokáját, amikor megcsörrent telefonja, és unokatestvére közölte: kihirdették, kutatási területén kiket ismertek el Nobel-díjjal.
- Ha a boldogságskála tízes beosztású, hányas fokozatig csapott fel az öröme? - kérdeztem tőle a mostani karcagi fogadáson.
Gondolkodás nélkül rávágta:
- Tizenegy!
Arra kértem, egy dolgozatíráshoz használatos "puskában" foglalná össze a felfedezésének lényegét, mire megbocsátóan mosolygott:
- A hallgató, aki a dolgozatot kívánja megírni, legalább egy hónapig tanulja azt, amit az ubikvitinről tudni kell...
Értettem a célzást, így a tudományos munkásságát nem is taglaltuk tovább, arra viszont kíváncsi voltam, hogy egy fehérjekutató, aki óhatatlanul eljut a genezis vizsgálatához, miként vélekedik az élet keletkezéséről. A professzor kitérő választ adott, szerinte a Kezdet a hitvilágba tartozik, s véleményalkotásra nem tartja magát illetékesnek. "Földi" dolgokról érdeklődtem tehát:
- Milyen volt a díjátadási fogadás?
A kitüntetett felélénkült:
- Bár a menüt hétpecsétes titokként kezelték, a hatszáz főnyi meghívott közül minden bizonnyal a svédeknek ízlettek legjobban a fogások. Számomra a magyar konyha az igazi, abból is a kunsági ételek - vallotta be a professzor, aki egy pillanatra Herskó Feri lett. Azt azért hozzátette, hogy a háromszáz önkéntes felszolgáló annyira figyelmes volt, hogy minden hevesebb mozdulatra, moccanásra azonnal ugrottak.
A másik Herskó fiú, László az Egyesült Államokban lett híres hematológus. Egyesek szerint neki is kijár talán majd a Nobel-díj.