Hol aszály, hol özönvíz

A szakemberek másik tábora a ciklikusság alapján áll, vagyis azt a nézetet vallja, hogy az egyes időszakok időjárási jellemzői bizonyos idő elteltével megismétlődnek, így meglehet, hogy ami ma meghatározónak és irányzatosnak látszik, arra évek múltán csak úgy tekintünk majd, mint egy időjárási korszak (ciklus) jellemző tüneteire. Ezt a nézetet erősítik a történelmi múltban bekövetkezett szélsőséges időjárási megnyilvánulások is, amelyek közül számosnak a hírét megőrizték az írásos dokumentumok, a krónikák. (Például tájainkon három olyan aszályos korszak is volt, amikor a Velencei-tó teljesen eltűnt - ma mégis létezik.)Tart ugyan a vita, azonban abban mindkét tábor egyetért, hogy rendkívüli időjárási körülményeket élünk. Ebben a legfurcsább és legnyugtalanítóbb az özönvízszerű esőzések elképesztő megsokasodása, ami korábban nem volt tapasztalható. És bizony tény az is, hogy az elsivatagosodás egyre nagyobb méreteket ölt szerte a világon, napjainkra már elérte Európát is. Az Európai Űrügynökség 2004 szeptembere óta működtetett műholdas megfigyelőrendszere szerint tavaly legalább egy dunántúlnyi területen pusztult ki a növényzet Dél-Európában a szárazság miatt.
Egy friss ENSZ-jelentés szerint Magyarországot kiemelten érinti az elsivatagosodás veszélye, hazánk egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő. Ezen belül a Duna-Tisza-közi Homokhátság már egyenesen a félsivatagos besorolást kapta. Itt az utóbbi évtizedek aszályos időjárása következtében átlagosan három-öt métert csökkent a talajvíz szintje, a felszíni állóvizek eltűntek. Az ENSZ-jelentésben foglaltakat erősíti az a tanulmány is, amelyet magyar meteorológusok állítottak össze, s amelyben húsz év klímakutatásainak hazánkra vonatkozó megállapításait összegezték. A napokban közzétett dolgozat szerint, ha nem lépnek életbe önkorlátozó intézkedések vagy új, nagy hatású környezetkímélő technológiák, akkor a Föld légkörének szén-dioxid-koncentrációja a kétszeresére nő a következő évtizedben. Ez pedig azzal jár, hogy jellemzően meg fog változni a Kárpát-medence időjárása. Az éves átlaghőmérséklet 0,7 Celsius-fokkal növekszik, csapadékos napokból kevesebb lesz. A mainál enyhébb és csapadékosabb telekre számíthatunk: ritkábban esik majd hó, és rövidebb ideig marad is meg. A hó helyett eső formájában érkezik a csapadék, de összességében nem lesz elég arra, hogy ellensúlyozza a nyári szárazságot. A legdrámaibb változás a nyári évszakban várható, amikor is növekszik a kánikulai napok száma, csökken a felhőzet, ritkábban esik az eső - igaz, akkor az eddig megszokottnál nagyobb mennyiségben, hevesebben zúdul a földre -, a nyári csapadékösszeg akár a felére is csökkenhet a mostani átlagnak. Mindez együtt tetemesen (akár hatvan százalékkal is) növelheti az aszály gyakoriságát hazánkban, vagyis jelentősen megnő azon mezőgazdasági területek aránya, amelyeken csak öntözéses termesztés lehetséges.