A szavak súlya

Lapunk néhai munkatársa, Körmendi Lajos író, költő, szociográfus, újságíró a szó embere volt. Nemcsak a hivatása miatt, hanem azért is, mert a szó nem pusztán eszköz volt számára, hanem kimeríthetetlen erőforrás és a végtelen kísérletezés terepe.

KultúraSzarka Klára2006. 06. 16. péntek2006. 06. 16.
A szavak súlya

Szerette és mindenekfelett tisztelte a szavakat, meggondolta, hogy mit és hogyan mondjon. Nem úgy, hogy törődött volna azzal, hatalom és pénz (azelőtt inkább az egyik, manapság inkább a másik) megneheztelhet rá szavai miatt, hogy karrierje, egzisztenciája, puszta léte veszélybe kerülhet, ha kimond valamit. Ez soha nem tántoríthatta el. A hamis pátosztól, az üres szentimentalizmustól, az álságos melldöngetéstől irtózott, olyasmit nem akart kimondani, aminek nem volt meg a valóságos fedezete.
Körmendi Lajosra gondolva éppen a sok, népről és hazáról, gyökerekről és hagyományról mondott, bűnösen kiüresített szó jut eszembe. Mindaz, ami számára meghatározó volt fájdalmasan korán lezárult pályáján. Minden verssorának, novellái, regényei, szociográfiái és újságcikkei minden szavának súlya volt. A Szabad Föld olvasói rendszeresen találkozhattak veretes írásaival, s megtapasztalhatták, az ő szavai mögött tényleg megvan az aranyfedezet: hiteles életpályája és hajlíthatatlan jelleme.
Nem papolt a szülőföld fontosságáról, hanem vállalta szűkebb pátriája, a Kunság minden baját, Karcagon élt és alkotott, vállalva a vidéki értelmiség embert próbáló sorsát. Ő nem magyarnótás hüppögéssel sóhajtozott az "áldott népről", hanem szót váltott vele, ismerte és megszólaltatta. Alig találni írót a magyar ezredforduló tájékán, aki annyi tett az arctalannak látszó kisemberek szavának - a szó szoros értelmében vett - megőrzéséért, mint ő.
A gyökerekről nemcsak szónokolt, hanem bejárta a tőlünk keletre fekvő - nem divatos, hanem szegényecske - világot, s eleven irodalmi kapcsolatokat épített ki finnugor és türk népek fiaival. Mindezt Karcagról, a provinciából szervezve.
S legfőképpen úgy szerette a hazáját s szülőföldjét, a Kunságot, hogy látta minden baját, hibáját, nyomorát, s nem is hazudta a "lecsós Alföldet" szebbnek annál, mint amilyen.
Még csak most lenne hatvanéves.

Válogatott írások
Tízéves a karcagi Barbaricum Kiadó, melyet Körmendi Lajos alapított azzal a céllal, hogy a kunsági alkotók publikációikkal felmutathassák az országrész értékeit. A könyvhétre adták ki Körmendi válogatott írásait (Az álom fonákjai), Sarusi Mihállyal közös munkáját (Szabad csapat), valamint Sárándi József verseit (Birtokviszony).

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek