Embernemesítés igény szerint?

Az anyaméhbe csak azokat az embriókat ültetik be, amelyek nem hordozzák az adott kórt. Mostanáig azonban csak olyan betegségek tesztelésére volt lehetőség, amelyek az adott génhiba következtében már gyermekkorban biztosan megjelennek, és az élettel összeegyeztethetetlenek.
A brit hatóság döntése új és súlyos etikai kérdéseket vet fel - mondta a Kossuth rádió Szonda című műsorában dr. Sándor Judit jogász, a Közép-Európai Egyetem tanára. Mert igaz ugyan, hogy egyedi elbírálás alapján, de mégis olyan genetikai tesztek elvégzését teszi lehetővé, amelyek nem jelentik a betegség biztos megjelenését. Ugyanakkor ezek az örökletes daganatok általában csak 40 éves kor körül jelennek meg. Elképzelhető, hogy 40-50 év múlva már gyógyítani lehet ezeket a betegségeket. Másrészt etikai kérdés, hogy vajon kérheti-e a szülő, hogy ne szülessen meg a gyermeke pusztán azért, mert 40 éves korában esetleg súlyos, szenvedésekkel járó betegséget kaphat, miközben addig teljes életet élhet. Nem beszélve arról, hogy ma még nagyon kevés genetikai teszt létezik, tehát ki tudja, milyen adottságok rejtőznek még abban a rákra hajlamosító gént hordozó embrióban? Elképzelhető, hogy egy zseniális ember nem születik meg, pusztán azért, mert jelenleg az embrió több ezernyi tulajdonsága közül csupán egyet ismerünk: csak annyit tudunk, hogy egy felnőtt korban kialakuló súlyos betegség megnövekedett kockázatát hordozza. Okkal feltételezhető, hogy amint egyre többet tudunk majd az embrionális korban is megismerhető tulajdonságokról, a döntéssel járó etikai és szakmai dilemmák is egyre bonyolultabbakká válnak - magyarázza a jogász. Például: melyik embrió beültetését választja a szülő, ha egyszer majd különböző betegségekre - például infarktusra, cukorbajra, rákra, allergiára - különböző kockázatokat jelöl meg a genetikai vizsgálat? Mi lesz, ha az egyes rendellenességek kialakulásának esélyét különböző valószínűséggel jelzi majd előre a teszt? Mi lesz, ha egyszerre lehet majd tesztelni pozitívnak és negatívnak minősíthető tényezőket, és azokat kell egymással összevetni?
A német filozófus, Habermas szerint ez már a jövő liberális eugenikája. (Vagyis olyan "embernemesítési" eljárása, ami a szülők igényei szerint mehet végbe.) A kérdés az, hogy hol jelölhető meg a határ a méltányolható terápiás cél és az embrió-válogatás között - mondta Sándor Judit.
(A Kossuth rádió Szonda című műsora nyomán)