Sosem látott tehenek

A világ nagyvárosaiban már nem újdonság: műanyagból formázott, színesre festett tehénfigurák "szórakoztatják" az embereket az utcákon és köztereken. A különleges művészeti mozgalom nálunk is kicsapja a képzeletet az aszfaltlegelőre.

KultúraCsászár Jenő2006. 06. 30. péntek2006. 06. 30.
Sosem látott tehenek

Most kivételesen a főváros utcáin találkozhatunk a sosem látott gulyával, azzal a tehénparádés akcióval, amely a világ harminc városában késztette már megállásra a járókelőket. Elismert hazai művészek és fiatal festők is műterembe vonultak, hogy megalkossák a maguk külön tehenét, amelyet június végétől "legeltetnek" az aszfalton.
- Számomra játék az egész, de szeretem az ilyesmit. Teret ad a fantáziának, s megmutatja a művészek közti különbséget. Nemrég például egy másik felkérésre Rembrandt emlékére készítettünk képeket, azt is szívesen vállaltam - mondta a Kossuth-díjas El Kazovszkij festő, akit ugyancsak megkerestek a szervezők, hogy "álmodja meg" a maga állatát. Az ötletet - mint ahogy számos más alkalommal is - a mitológia adta a művésznek: Európa elrablását festette meg. S bár abban a történetben egy bika szerepelt, szerencsére a fekvő szarvasmarháról nem állapítható meg, hogy tehén vagy éppen bika-e az illető négylábú... Talán még nagyobb szabadsággal élt az ugyancsak pályázó Bukta Imre, aki egyenesen szétdarabolta a maga tehenét, s a részeket a saját kedve szerint összerakva készített egy plasztikát.
A szenvedélyes utazó hírében álló El Kazovszkij egyébként először Svájcban, a CowParade (Tehénparádé) szülőhelyén találkozott ezzel a mozgalommal, s már akkor megtetszett neki. Szórakoztató, hogy az egész város egyetlen éjszaka alatt megtelik üvegszálas műanyagból készült, életnagyságú tehenekkel. A mozgalom azóta szinte "végigtehenegelt" Európán (legutóbb például Párizsban "kérődztek" a színpompás marhák).
- A képeimen gyakran tűnnek fel állatok, s ez nem véletlen. A ragadozó állat emberi tartalmat hordoz nálam, a lélek, a szubjektum jelentését hordozza - magyarázza a festő. Megint mást üzennek a legújabb képein feltünedező hattyúk: ezek a kicsit sellőszerű, mesebeli, az embert ellenállhatatlan énekükkel rabul ejtő szirénekre emlékeztetnek.
- Kicsit sajnálom, hogy nem leszek itthon, amikor Budapesten megnyílik a szabadtéri kiállítás - szabadkozott El Kazovszkij, aki ezúttal nem valamelyik kedvenc helyére, például Srí Lankára vagy Thaiföldre utazik, hanem csak a közeli Firenzébe. Őszre azonban egy hosszú burmai utazást tervez.
A főváros közterein június végétől egészen augusztusig parádéznak majd a tehenek - tudtuk meg a szervezőktől. Az alkotók közt ott találjuk Hencze Tamást, Koncz Andrást, sőt, a 102 éves Lossonczy Tamás műve is szerepel a kínálatban. A mozgalom célja, hogy a nézők egyenesen belebotoljanak az alkotásokba, miáltal közelebb kerül egymáshoz a közönség és a képzőművészek. A "gulyát" múzeumigazgatókból és kritikusokból álló zsűri veszi majd szemügyre, s a legjobb tíz szobrot külön kiállításon is bemutatják. A nyár végén jótékonysági árverésre kerülnek a színpompás szarvasmarhák, a bevételből a Mosolyország meg a Bátor Tábor gyermekalapítványt támogatják.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek