Utazás az emberi testben

Sejtjeink normális körülmények között szabályosan növekednek, osztódnak, s így újabb sejtek születnek. A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatokba hiba csúszik, és ettől kezdve mást sem csinálnak, csak osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek semmi szüksége sincs.
A bekövetkezett zavarért a sejtmagban lévő gének okolhatók, ugyanis "ők" mondják meg, hogyan működjön és mikor osztódjon a sejt. A legfontosabb feladatuk felügyelni, hogy egy sejt csak akkor lépjen át a következő életszakaszába, amikor az előzőt már tökéletesen befejezte. Ha ez nem így történik, akkor a sejtekben lévő ellenőrző mechanizmusok működésbe lépnek, és leállítják a sejtciklust addig, amíg az előző fázis eseményei nem fejeződtek be tökéletesen. Ilyenkor vagy nyugalmi állapotba viszik a sejtet - és "megjavítják" -, vagy, ha ez nem megy, akkor - a szervezet védelmében - öngyilkosságra késztetik. Hogyha azonban a kijavításra vagy a sejt halálára vonatkozó genetikai utasításokba is hiba csúszik, a sejt irányíthatatlan módon osztódni kezd, és "halhatatlanná" válik. Ez a rák.

Lefülelt cukorzabálók
Nem éppen biztató adat, de ha a tudósok jól számoltak, az emberi test mintegy 220 különböző sejttípusból áll, ennek következtében több mint 220-féle rákbetegség létezik, és mindegyikük más-más módszerrel kezelhető. Vagyis mai tudásunk szerint soha nem érkezik el az a pillanat, amikor a 220-féle rákbetegségre egyetlen pirula nyújt majd tökéletes gyógymódot. Amit azonban egészen biztosan tudunk: mind a 220-féle rákbetegség legnagyobb közös ellensége a korai felismerés. Minél előbb kiderülnek a fentebb vázolt zavarok, annál nagyobb esély van a gyógyulásra.
Érthető tehát, hogy a betegség legyőzéséért harcoló orvosok és kutatók százezrei egyszerre dolgoznak a sejtek működésének minél jobb megértésén, a gyógyítási eljárások okozta kellemetlen mellékhatások megszüntetésén, illetve azon, hogy egyre gyorsabban diagnosztizálhassák a rák megjelenését a szervezetben. Ezúttal ez utóbbi tudóscsoport tett le valamit az asztalra, ezt a bizonyos PET/CT-t.
Az ötlet, amelynek alapján a berendezés működik, tulajdonképpen olyan egyszerű és zseniális, mint amilyenek a világ haladását megváltoztatni képes korszakos találmányok csak lehetnek. Ugyanis azt is tudjuk ezekről a rákos sejtekről, hogy pusztításuk mértékével megegyező energiára van szükségük, vagyis, egyszerűen szólva, hihetetlenül sokat esznek. Mit esznek - zabálnak! Mégpedig leginkább cukrot. Sokszorosan többet fogyasztanak belőle, mint a környezetükben lévő egészséges sejtek. A zseniális felismerés tehát "csupán" ennyi volt: valamilyen formában ki kellene mutatni, hogy melyik sejt zabál elképesztő mennyiségű cukrot - ha ez sikerül, akkor nyugodtan mondhatjuk, az a sejt bizony rákos.
Ezt pedig úgy lehet kimutatni, hogy a cukrot különböző sugárzó izotópokkal keverik össze, majd a keveréket injekció formájában a szervezetbe juttatják. A nem várt cukoradagnak hihetetlen módon megörülnek a rákos sejtek, mohón táplálkozni kezdenek, és nem veszik észre, hogy a cukorral együtt elfogyasztott izotóp, afféle nyomjelzőként leplezi le a falánkokat... És akkor már "csak" fel kellett találni azt a berendezést, amely mindezt láthatóvá is teszi.
Ez tehát a PET.
- De miért van szükség a CT-re is?
- Azért, mert annak a képe adja testünk "anatómiai atlaszát", vagyis annak segítségével azonosítjuk, hogy a PET éppen hol is jár az emberi testben. A CT képe fekete-fehér, a PET­é színes, és ahol legjobban világít, ott van a baj - mondja Lengyel Zsolt, a Pozitron PET/CT centrum vezető főorvosa.
A PET betűszó a pozitron-emissziós tomográfia rövidítése, a képalkotó diagnosztika csúcsterméke. Persze, eddig is voltak olyan berendezések, amelyek "beleláttak" az emberi testbe. Ilyen például a Conrad Röntgen által több mint száztíz éve, 1895-ben felfedezett röntgensugárzás - az egyik első röntgenkép a tudós feleségének kezéről készült -, az ultrahang, valamint a jóval modernebb CT és az MRI is. Ezek azonban elsősorban csak a szervek, szervrendszerek anatómiáját ábrázolják, tehát a kóros folyamatokat csak akkor jelzik, amikor azok az érintett szerv szerkezetében vagy méretében már elváltozást okoztak. Vagyis rendszerint későn. A PET segítségével a sejtműködés zavara már akkor látható, amikor a folyamat még nem okozott kóros elváltozást.
Magyarországon jelenleg egy PET-centrum Debrecenben működik, egy-egy PET/CT-centrum pedig az Amerikai úti idegsebészeten és a Budafoki úti Pozitronnál. A Szabad Föld ez utóbbi intézetbe látogatott el, amely az országban a legmodernebbnek tekinthető.
- Körülbelül másfél év alatt, 2005 júliusára építettük fel az intézetet, akkor készítettük el az első PET/CT-vizsgálatot - büszkélkedik Tombor Bálint ügyvezető igazgató.

Egy csendes óra
Hogy ez miért is számít említésre méltónak, azt mindenki rögtön megérti, aki végigsétál az ultramodern épületen. A hatalmas, soktonnányi súlyú vizsgálóberendezéshez szükséges izotópot előállító ciklotron is itt működik. A vizsgálatokhoz használható izotópok felezési ideje nagyon rövid - ez azért fontos, mert így a lehető legkisebb mértékben terhelik a szervezetet. Az elkészült, cukrot és izotópot tartalmazó injekció automatikusan kapcsolódik rá a betegbe már korábban bevezetett infúzióba. Ezután egy csendes óra következik, nyugtató hatású szobába kerül a vizsgált személy, hiszen a cél az, hogy a sejtjei ne fejtsenek ki munkát, vagyis hogy jól látszódjék: a sok "nem dolgozó" sejt közül melyek azok, amelyek több cukrot vesznek fel.
Ezt követi maga a vizsgálat, amely tizenöt-húsz percig tart. A vizsgált személy "végigutazik" egy gyűrűn, amelynek az elején egy hagyományos CT röntgensugarai, a végén pedig a PET detektorkristályai várják. Miközben hangtalanul körbe forognak a berendezésben elhelyezett detektorok, a teljes testről mintegy háromszáz felvétel készül.
Majd következik Lengyel Zsolt főorvos és csapata, ők azok, akik értékelik az eredményt.
- Ezen a képen az agy világít. Ez tehát agydaganat?
- Nem, az agy minden képen világít. Hiába az egyórás "csöndszoba", az agy mindig dolgozik...
Lengyel doktor tekeri a számítógép egerének a gombját, s útnak indulunk egy páciens belsejében a fejétől a talpa felé. Az agy tehát világít, és világítanak bizonyos nyirokcsomók is. De...
- De mik ezek a szétszórt, apró kis világító pontocskák?
- Ezek az áttétek. Egy műtét utáni nőbeteget vizsgálunk, akinél sajnos újabb daganatok jelentkeztek, méghozzá olyan nagy számban, hogy műtéttel nem tehetünk ellenük semmit. A kezelőorvos kemoterápiát fog javasolni, amivel reményeim szerint eredményes lehet a gyógyulás. De mi lett volna vele, ha nem jön el hozzánk kontrollra?
Hogy mire jó a PET/CT? A rosszindulatú daganatok korai felismerésére, a tumor helyének, kiterjedésének pontos meghatározására, a sugár- és kemoterápia pontos megtervezésére. Használatával nem fordulhat elő, hogy a kivett daganat mellett ott marad egy másik, amelyet az operáló orvos esetleg nem vett észre. Alkalmas a kezelés utáni daganatmentesség igazolására, illetve, rosszabb esetben, az áttétek, kiújulások korai felismerésére.
- Az onkológiai vizsgálatokon kívül a PET/CT berendezést sikerrel használhatjuk az epilepszia korai felismerésére vagy a szívizom, illetve a koronáriák állapotának vizsgálatára, méghozzá természetesen katéterezés nélkül, s mindezeken túl gyulladásos folyamatok észlelésére is - mondja Lengyel doktor.

Szokványmódszerek helyett
Befejezésül két tényről még feltétlenül szólni kell. Az egyik, hogy a PET/CT-vel kapcsolatban jelenleg a szakorvosoknak is kevés a személyes tapasztalatuk, vagyis a tanulási fázis elején tartunk. Ez természetes minden új vizsgálóeljárás esetében így van. Éppen ezért ma még nagyon fontos, hogy az érdekelt szakorvosok mellett a betegek is tudják, van megoldás, van pontos diagnózis akkor is, amikor semmilyen szokványos módszerrel nem mutatható ki a betegség; hogy tudják, a korai diagnosztika segítségével minél több rosszindulatú daganat felismerhető még abban a szakaszában, amikor nagy a gyógyulás esélye. Tehát minél többünknek kell(ene) a PET/CT-hez folyamodni.
Ám itt jön a második probléma: a vizsgálat ára sokaknak megfizethetetlenül drága: egyelőre 250 ezer forint. Az egészségügy a három PET-, illetve PET/CT-centrumnak évente öszszesen 3200 beteg vizsgálatát fizeti, vagyis egyenként kicsivel többet ezernél. A többi betegnek és a korai diagnosztikát kérőknek azonban mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az egészségükért.
Reménykedjünk hát, hogy a következő években mind nagyobb részt vállal majd az egészségügy ezekből a vizsgálatokból. Hiszen a PET/CT alkalmazásával sok drága szűrés, kezelés, akár műtét is elkerülhető lenne, ami jelentős megtakarítást okoz, s így már egyáltalán nem lesz megfizethetetlenül drága ez a vizsgálat az egészségbiztosítónak.
Vagyis: megérkezett a PET/CT, használjuk hát. Egészségünkre!



1. kép: CT-felvétel az emberi szervezet egy szeletéről. Ezt használják "anatómiai atlaszként" az orvosok, erről látják, hogy éppen merre járnak a test belsejében




2. kép: A PET felvétele; a világos pontok azt jelzik: itt sajnos kissejtes rákos nyirokcsomó-daganatok vannak




3. kép: Így "hozzák össze" a CT és a PET képeit, vagyis immár pontosan látszik, hol is van a baj