Tűzijáték és vízi balett

Sokáig azt gondoltam, hogy Szegeden, színpadon vízben táncolni olyan, mint akasztott ember házában a kötélfonás szépségét ecsetelni. De az alapításának 75. évfordulóját ünneplő Szegedi Szabadtéri Játékok nyitó előadásán be kellett látnom, hogy Szegeden - hál' istennek! - már az árvíz sem a régi. Azért nem, mert az idei még a hírhedt 127 évvel ezelőttit is jócskán felülmúlta, de a város megmenekült. Pontosabban (és stílszerűen) fogalmazva: megúszta komoly károk nélkül. A város az ott lakók példás összefogásának köszönheti a létét. Ehhez képest a Szegedi Kortárs Balett Új Világ című táncshow-ja az ellentétek kibékíthetetlenségét jeleníti meg.
Juronics Tamás rendező-koreográfus a Dóm térre álmodott alkotásában mítoszt teremtett. Eljárása hasonló az A Gyűrűk Urának írójáéhoz, de nála nem törpök és orkok állnak szemben egymással, hanem a tűz és a víz. Bár Juronics színpadán e két nagyhatalom folyton-folyvást ellenségeskedik egymással, egyikről sem állítható, hogy sötét erők irányítanák. De az ellenkezője sem igaz: mármint hogy jóságból bármelyik is makulátlan volna. A tragikai vétség akkor következik be, amikor Ignata, a Tűzkirály lánya beleszeret Akvorba, a Vízkirálynő fiába.
Juronics a szövegkönyvben egyik párt mellett sem teszi le a voksát, de a privát esztétikai választásában - jól láthatóan - a víz melletti rubrikába ikszelt. Ugyanis a második, a víz birodalmában játszódó felvonás jóval szebb és tartalmasabb, mint a tűzbirodalmat ábrázoló első. Vízországban mindenki bokáig érő vízben táncol, a freccsenő, csapódó vízsugarak meghosszabbítják a táncosok végtagjait, a víztükör felett foltokban pára gomolyog, a közöttük csillámló hullámokon fények cikáznak. Az előadás csúcspontján a szerelmesek a tóban lírai kettőst lejtenek; sorsuk a beteljesületlen vágyat szimbolizálja: nem érinthetik meg egymást, mert - ennyit mindannyian tudunk fizikából - akkor mindketten elpusztulnának.
Szeged szerencsére szebb jövő előtt áll, mint a szomorú sorsú Ignata és Akvor. Az idén nemcsak legyőzték az árvizet, hanem első magyar városként Európa Díjat kaptak. Barta Dóra és Fodor Zoltán, a szerelmeseket alakító két főszereplő is valami hasonlót érdemelne, mert gyönyörűen táncolnak, és méltán aratnak zajos sikert. A táncjáték librettója viszont valószínűleg nem lesz olyan hosszú életű, mint a szegediek összetartása a bajban. Bárhogy lesz, az már biztos: a Szegedi Szabadtéri Játékok jubileumi évadja ünnepélyesen megnyílt. Az este jól sikerült, elviselhetetlen hőség nem gyötörte a nézőket és a közreműködőket, Akvatika, a Vízkirálynő is kegyes volt: nem zúdított égi áldást a Dóm térre. A városi tűzoltó-parancsnokság ügyeleteseinek köszönhetően tűzvésztől nem kellett tartani, a Szegedi Vízművek szakembereinek pedig meg sem kottyant a jó száz köbméternyi színpadi víz elvezetése. Az elemek harcából a napfény városa ismét győztesen került ki.

Szegedi kínálat
Július 14., 15., 16.: Csárdáskirálynő
Július 28., 29., 30., augusztus 4., 5., 6.: Rudolf - Az utolsó csók (szabadtéri világpremier)
Augusztus 2.: Dóm Dixie gála
Augusztus 18., 19., 20.: Erkel Ferenc: Bánk bán