Középpontban a génhírvivő

Az orvosi és kémiai Nobel-díjjal jutalmazott tudósok közös kutatási tárgya a genetikai információ. Iskolai tanulmányainkból ismerős lehet az úgynevezett hírvivő ribonukleinsav-molekula (mRNS) és annak a fehérjeszintézisben, illetve a sejt működésében betöltött szerepe. Az mRNS feladata abban áll, hogy a fehérjeszintézishez (új fehérjék "gyártásához") szükséges információt (tudnivalót, híranyagot) veszi le a DNS-ről, majd ezt a fehérjeszintézis "gyárába", a riboszómákhoz szállítja. (Emlékeztetőül: az mRNS-en tárolt információ határozza meg az aminosavak beépülésének sorrendjét.) És itt jön a két orvosi Nobel-díjas amerikai kutató, Andrew Z. Fire és Craig C. Mello munkássága, akik kimutatták az úgynevezett RNS-interferencia jelenségét. A fölfedezés lényege abban áll, hogy a ribonukleinsav-molekulának létezik egy mikro-RNS változata, amely nem veszi át az információt, s ha ez rákapcsolódik az mRNS-re (azaz a fehérjeszintézishez szükséges tudnivalókat szállító molekulára), akkor ezzel csökkenti vagy teljesen le is állítja a fehérjék termelését. A kutatók által föltárt szabályozási mechanizmusnak a géntechnológiai eljárások során, illetve a gyógykezelésben, ezen belül is elsősorban a rákos daganatok gyógyításában veheti hasznát a világ.
A kémiai Nobel-díjas Roger D. Kornberg kutatásának területe szintén a genetikai híradás. Az már eddig is ismert volt a tudósok számára, hogy a DNS-ben tárolt, a fehérjék fölépítését meghatározó genetikai információ legelőször egy RNS-molekulára kerül át. Ez a folyamat az átírás (transzkripció). Ám hogy ez pontosan miként megy végbe a sejtmaggal rendelkező fejlettebb élőlények sejtjeiben, nos ezt a meglehetősen bonyolult folyamatot térképezte föl, írta le először az újdonsült Nobel-díjas, szintén amerikai kutató. Fölfedezése elsősorban a biotechnológia területén kamatoztatható; a gének kapcsolódási módjának megismerésével jobban tejelő tehenek, nagyobb vitamintartalmú gyümölcsök állíthatók elő.
Amerikaiaké lett az idei esztendő fizikai Nobel-díja is, amelyet John C. Mather és George F. Smoot kapott. A díjjal a két fizikus azon munkásságát ismerték el, amelyet a világegyetem, a galaxisok, a csillagok és a naprendszerek kialakulásában meghatározó szerepet játszó folyamatok kutatásában mutattak föl. Nagy érdemük, hogy kifejlesztették és (műholddal) az űrbe juttatták azt a készüléket, amellyel mérni tudták-tudják a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Mérési eredményeikkel pedig alátámasztották az ősrobbanás elméletét: pontosan olyan háttérsugárzást mértek, amelyet ez a teória mindeddig csak feltételezett.
Az idei közgazdasági Nobel-díjat Edmund S. Phelpsnek ítélte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, aki - talán mondanunk sem kell - természetesen szintén amerikai. A rangos elismerést a gazdaságpolitika rövid és hosszú távú hatása közötti összefüggések föltárásáért érdemelte ki a Columbiai egyetem közgazdász professzora.