Bölcsen hallgat a tenyérnyi tapéta

Loschek inasnak 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastélyban reggel fél nyolckor kellett ébresztenie Rudolf trónörököst. A kopogtatásra a koronaherceg nem válaszolt, így 8 óra 10-kor feltörték az ajtót. Rudolf és titokban ott tartózkodó vendége, a tizenhét éves Mary Vetsera bárónő holtan feküdt az ágyon. Hoyos gróf, Rudolf barátja azonnal fiákerbe szállt, és Bécsbe indult a hírrel. Badennél megállította a trieszti gyorsvonatot. Az intézkedést ezzel indokolta: "A koronaherceg főbe lőtte magát". Bécsben már azt állította, hogy Mary Vetsera megmérgezte a trónörököst. A hamarosan kiadott hivatalos közleményben a halál okát szívrohamban jelölték meg.
Dr. Auchenthaler, a trónörökös háziorvosa másnap megvizsgálta Mary tetemét. Öngyilkosságot állapított meg. Az udvarból hivatalos parancs érkezett: Maryt Heiligenkreuzban kell eltemetni. A Vetsera családot a bárónő két nagybátyja képviselhette, akik estére megérkeztek Mayerlingbe. Mary holttestét a két nagybácsival együtt fiákerbe ültették, és még éjjel Heiligenkreuzba szállították. Február 1-jén a fagyott föld és a rossz időjárás miatt a sírásó csak délelőtt kilenc után végzett az ásással. A temetésen mindössze a két nagybácsi és két rendőr volt jelen. Siettek a szertartással. Az egyik rendőr már 10 órakor sürgönyt küldött Bécsbe, a következő szöveggel: "Minden elintézve". Rudolf trónörökös földi maradványait nagy létszámú gyászoló tömeg részvéte mellett, február 5-én, Bécsben helyezték örök nyugalomba. A koporsójánál Rudolf apja, a magán mindig uralkodni tudó Ferenc József császár összeroskadt. Mary Vetsera édesanyja március közepén mehetett el először a lánya sírjához.
A rejtélyes haláleset után gondos, államilag irányított nyomeltakarítás kezdődött. Az intézkedéseket a bécsi rendőrfőnök személyesen irányította, majd Taaffe miniszterelnök (a császár bizalmasa) az iratokat - a törvényi előírással ellentétben - nem a levéltárban helyezte el, hanem eltüntette. Hasonló sorsra jutottak Rudolf és Mary állítólagos búcsúlevelei, amelyek tartalmát emlékezetből idézték fel szemtanúk, mivel azok eltűntek. A vadászkastélyt a tragédia után teljesen átépítették. A berendezést - a bútoroktól a legapróbb tárgyakig - megsemmisítették. A módszeres pusztítás elől csupán egy tenyérnyi tapétadarab menekült meg, amelyet az építkezésen dolgozó egyik munkás dugott el.
Hogy miért volt szükség az óvintézkedésekre? Rudolfot az udvarban gyanakvó légkör vette körül. Az ifjú főherceg édesanyja (Erzsébet királyné, a magyarok által szeretett Sissy) szabadabb világfelfogására volt fogékony, tanult, utazgatott, széles látókörű szabadgondolkodóvá vált. Mivel a császár nem engedélyezte egyetemi tanulmányait, igyekezett olyan barátokra szert tenni, akiktől tanulhatott. Nagy hatással volt rá Jókai Mór is, aki néhány évtizeddel korábban márciusi ifjú, a '48-as Habsburg-ellenes forradalom egyik vezéregyénisége volt. A trónörököst a titkosrendőrség állandó megfigyelés alatt tartotta, de Bismarck, a német kancellár is ügynökökkel figyeltette.
A szerelmesek csak titokban találkozhattak, jövőjük kilátástalan volt, hiszen a koronaherceg nős, a bárónő meg rangon aluli, ráadásul fiatalkorú volt. Haláluk valódi oka máig kiderítetlen. Zita királyné, a nemrég szentté avatott utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly özvegye nem sokkal halála előtt, kilencvenegy évesen, 1983. március 27-én drámai nyilatkozatot adott egy svájci lapnak: azt állította, hogy Rudolf és Mary nem lett öngyilkos, hanem megölték őket. A gyilkosságot politikai okokból elhallgatták, mert túl sok magas állású személyiség is belekeveredett volna az ügybe. Zita királyné szerint maga Ferenc József határozta el, hogy egy kitalált változatot hoznak nyilvánosságra: szerelmi bánat okozta, romantikus öngyilkosságot.
Ha ez igaz, akkor a császár korának legjobb PR-szakembere volt: olyan sztorit kreált, amelyet a nyilvánosság szívesen elfogadott. A mayerlingi események híre - tévés szappanoperák és valóságshow-k híján szájhagyomány útján - hamar szárnyalni kezdett. A történetből később - Omar Sharif és Catherine Deneuve főszereplésével - híressé vált film is készült. Operaházunkban, a Mayerling-balettelőadásokon az idén is többször eltáncolták a romantikus történetet, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége pedig a Rudolf című musicalben találkozhatott a történelmi szereplőkkel. Lehet, hogy őfelsége Ferenc József császár és király nemcsak kitűnő nyomeltakarító, hanem zseniális forgatókönyvíró is volt? A választ már senki sem tudhatja meg: a mayerlingi tragédia egyetlen hiteles tanúja, a tenyérnyi tapéta bölcsen hallgat.