Színrobbanás szendvicsekkel

– A képzőművészet nem egy szűk elit magánügye, hanem közügy – így vélekedik Szuromi Pál művészeti szakíró. Szerinte a fogalmi-nyelvi gondolkodás visszaszorulóban van, de ez nem a szemlélődésre, a világ megfigyelésére buzdító festészet, szobrászat, fotográfia fellendülését, hanem a gyors kielégülést nyújtó mozgókép egyeduralmát hozta el. A fogalmi gondolkodás nem lehetséges megfigyelés és szemlélődés nélkül, ezért az olyan oktatás, amely nem helyez kellő hangsúlyt a vizualitásra, eleve csak féloldalas lehet.
A megnyitót követően csoportosan rontunk az emeletre, ahol három szekcióban állították ki a kortárs magyar festészet színe-javát. A Látomás és indulat, illetve a Líra a festészetben szekciók talán egy fokkal fogyaszthatóbbak, a konstruktivista termen egy – láthatóan képzőművészetet tanuló – kis csoporton kívül mindenki siet túlesni. Halovány színek, lebegés és kidolgozott felületek egyszer, kifejező, éles színrobbanások, látomásszerű jelenetek másszor, színes körök és négyzetek harmadszor.
Öt, majdnem egyforma kép egymás mellett, tulajdonképpen nem is a mostani kiállítás részei: női torzó, derék és comb, két piros pont mellette, két fura sárga forma, inda vagy kígyó, keresztbe egymáson, balról jobbra haladva képenként az egyik izé folyvást hosszabb lesz, a másik meg rövidebb.  Szobrászművész áll mellettem, magyaráz: ez a sorozat a gépiességről szól, üzenet egy olyan festészeti irányzatnak, amelynek az elnevezésére most nem mernék megesküdni. Tiszta szerencse, hogy a képzőművészet nem egy szűk elit belügye. Ekkorra már a látogatók java a szendvicsek között matat. Festőművész inti a fiatalokat: addig nem vedelünk, pláne nem zabálunk, amíg minden képet meg nem néztünk. A középső teremben vagy hat fiatal meregeti a szemét Katyi Ádám Cila című képére, amely egy nagyobbrészt kék körlap, de vannak benne egyenes vonalak, piros csücskök, fehér szeletkék, illetve fekete sáv is.
– Jöttünk az elitbe, megmutatni magunkat – ironizál egy középkorú hölgy a lazacos szendvics fölött. Visszatérek a kedvenc képemhez: fura, színes gálya, a kép egy részét üresen hagyta a művész, kicsit olyan, mint egy kirobbanó színekkel festett, álombeli műszaki rajz. A hajó alatt deformált kék bálnák. Mert bálnák azok, biztosan.