Éles István csinálja a fesztivált

– Jó ideje nem szerepel a Rádiókabaréban. Kirúgták?
– Ebben az évben valóban nem léptem fel a Rádiókabaréban, miután Sinkó Péter szerkesztő egy kritikus írásomat – noha nem róla szólt –, magára vette. Nem hív, én pedig nem jelentkezem. Egyébként érdekes másfél éven van túl a Rádiókabaré. Farkasházyt, az aktuális közéleti kabaré elkötelezett hívét kirúgták, majd az időtlen humorban – a blődliben – valóban zseniális Sinkónak azt mondták: csinálj hetente kabarét. Ez bizony ellentmondás, hacsak nem előre megírt forgatókönyv volt, mondván: ettől akarok közéleti kabarét, ettől meg nem. Régebben havonta váltották egymást, az egyik ilyen műsort csinált, a másik olyat. Működött. Nagyszerű szakmai műhely volt. A legtöbbet ott és tőlük tanultam.

– Az is lehet, hogy már nincs helye a műsorban szinte egyeduralkodóvá vált stand up comedy műfaj ifjai mellett?
– Nem tudom. A stand up a konferanszból nőtt ki és egy kicsit túlnőtte magát. Nagyon énközpontúvá lett. A konferansznak, ha tisztességesen művelték, volt gondolatisága, értelme, tanulsága, időszerűsége és ami a fő, a véleménye. Meg kell nézni a showmestert, hogyan csinálja. Lehet vitatkozni a véleményével, lehet nem szeretni az elkötelezettségét, de a szakma szabályai szerint teszi a dolgát. Nem stand up-ol, konferanszot mond. A rossz stand up fő ismérve, hogy csak az én létezik számára, alpári poénokkal dolgozik, és sokszor abszurd, kitalált történetek jellemzik, melyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Néhányan persze jól csinálják. Kiss Ádám vagy Bödőcs Tibi kimondottan kedvencem. Bödőcs vagy tíz éve érettségiző diákként debütált a Rádiókabaréban, ma egyetemet végzett-végző humoristaként a szakma elitjéhez tartozik. Tehát akadnak köztük művelt, tehetséges koponyák, ők húzzák maguk után a középmezőnyt, melynek tagjai jó iparosként hozzák magukat. Rizikó nélkül belerúgnak tévéműsorokba, celebekbe, reklámokba, s kötelező gyakorlatként a politikusokba, de ez engem így, ebben a formában nem érdekel. Ezt az állomást meg fogják haladni és egyszer csak a szakma ideológusait fogjuk bennük viszontlátni. Engem nem hoz lázba, hogy ha a Rádiókabaré teljes műsora stand up comedy-ből áll is. Ha csak ez fog menni, az embereknek elegük lesz belőle egy idő után.

– Mondhatják erre persze, hogy Éles Istvánnak savanyú a szőlő.
– Igen, mondhatják. én nem rendelkezem ezekkel a nagydumás, történetmesélő képességekkel, én más műfajt képviselek. A spontaneitástól azonban én sem idegenkedem, hiszen a műsoromban bármely feltett kérdésre kapásból válaszolok egy fórum keretében, a közönség által kért politikus, humorista vagy közismert személyiség stílusában, „fejével”, értékrendjével, világlátásával. Én csak ezt tudom… Be kell ismerjem, a közönség egy része nem vevő rá, nem is érti. Hogy egy durva példát mondjak, ha én ultrarövid hullámon küldöm a jeleket, középhullámon azt a műsort nem lehet fogni.

– Élesen fogalmaz, de hát a név kötelez. Amióta kimaradt a Rádiókabaréból, kevesebb helyre hívják?
– Sokfelé járok az országban, de ezek a fellépések jórészt az aktív, érdeklődő, nyitott közönségnek szólnak. Visszatérve a médiára: az idén már ötször szerepeltem a Telekabaréban a Poéncsatornán, Bach Szilvivel voltunk a Heti hetesben, készülődöm a Fábry-show-ba. A nő háromszor című műsorban rettenetesen jól éreztem magam, és ott voltam a Hal a tortánban is. Olykor kacérkodni kell bulvárműsorokkal is, hiszen az ismertség a meghívások feltétele. S végül: májusban is voltam, s most vasárnap is leszek a NévShowR-ban. Vagyishogy élek, vagyok, gyűröm magam, s Bach Szilviával készülünk egy országjáró, nagy, közös műsorra, Mi is csináljuk a fesztivált! címmel, amit szinte végigéneklünk majd – persze nem a saját hangunkon. Balázs Kláritól Tina Turnerig és Armstrongtól Zoránig tart a repertoárunk, akikhez nem a megszólalásig, hanem azután fogunk hasonlítani igazán.

– S teszi mindezt egy Karinthy-gyűrűvel az ujján. Miután megkapta, első útja Hofi Géza sírjához vezetett. Azóta is járt már ott?
– Nem vagyok temetőjáró, de voltam már a sírjánál azóta többször is. Nekem hiányzik a bölcsessége és a ravasz szókimondása.

– Gondolja, hogy a magyar humorból és kabaréból is hiányzik?
– Hofi Géza igen, de a Hofi-jelenség talán már nem. Különben is, sokkal nehezebb helyzetben lenne, ha ma állna színpadra. Ezt a durvaságot és megosztottságot Hofi nehezen viselné el. Félteném őt a mai világtól.