Itt a pünkösd!

Ősi hagyományok
A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, amely mozgóünnep május 10-e és június 13-a között.

A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdhöz, több elemük a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. Visszavezethető a római flóriákra, melyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt, a növényvilág és a virágok istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz zöldellő, viruló.

A középkorban a szél zúgását, ami a Szentlélek eljövetelét előzte meg, kürtökkel, harsonákkal utánozták. A pünkösdi királyt lóversennyel vagy más ügyességi próbával választották. Európa jelentős részében már a középkor óta választanak pünkösdi, májusi királyt. Magyarországon a 16. században már ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: rövid, mint a pünkösdi királyság. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben májuskirályt választottak. A pünkösdi király egy évig minden lakdalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott.

Pünkösdölés
A pünkösdölés elnevezései az Alföldön és Északkelet-Magyarországon: mimimamázás, mavagyon-járás, mivanma-járás. Általában lányok a szereplői, de egyes 19. századi változatokban a legények is részt vettek a játékban. Házról házra járó csoportok bekéredzkedés után szavaltak, énekeltek, táncoltak. Ha lányok és legények voltak a játék szereplői, közös táncmulatsággal zárták a napot.

A pünkösdölésnek három jellegzetes típusa van: a pünkösdi királynő a központi szereplő, aki ruhájával, díszeivel is kitűnik a többiek közül. A második típusban a lakodalmas menet analógiájára menyasszony, vőlegény, vőfély, koszorúslány szerepelt. A harmadik típusban pedig nem választottak megkülönböztetett szereplőket.

Pünkösdkirályné-járás

A pünkösdkirályné-járás a lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon. Elnevezései: pünkösdjárás, pünkösdköszöntés, cucorkázás. Megkülönböztetett szereplője a legkisebb, legszebb lány, a pünkösdi királyné - vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka. A szokás négy fő mozzanatból állt: többnyire négy lány házról házra vezet egy kisebbet, a pünkösdi királynét. Egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki, vagy betakarják. Éneklés közben mozdulatlanul állnak, majd körbejárják a királynét. Termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a királynét.

Hesspávázás, törökbasázás, rabjárás
Vannak olyan pünkösdi népszokások, amelyeket a magyar nyelvterület egy-egy helységében vagy kisebb tájegységeiben ismertek és gyakoroltak. Ilyen a hesspávázás, a törökbasázás és a rabjárás. A hesspávásás lényege, hogy 10-12 éves leánykák és különböző korú fiúk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig a zászlóvivők, a ludak. A hesspávázó csapat a kora reggeli órákban indul, és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén halad a király és a királyné, utánuk két sorban a zászlósok. Énekelve járják végig a falut. A kapott adományokat egymás között elosztják. Nyugat-Magyarország egyes vidékein egy iskolásfiút törökbasának öltöztettek társai és házról házra kísérték. Szalmával, pelyvával tömték ki a nadrágját, testének felső részét gallyakkal, virágokkal borították be. A zöld ágakra még csengőt is tettek. Az udvaron pálcával ütötték, hogy ugráljon. A házbeliek pénzt és tojást adtak neki.
A Dunántúl egyes falvaiban szokás volt a pünkösdi rabjárás is. A pünkösdölő lányok után mentek a lábuknál összeláncolt fiúk. Néha az összeláncolt fiúk egyikének lábára csörgő láncot tettek.

Zöldágjárás, májusfaállítás
A zöldágjárás egyik jeles időpontja pünkösd. A falukban fehérbe öltözött lányok gyűltek össze, kézfogással sorbaálltak, a sor végén két-két nagyobb lány kaput tartott. Énekelve és a kapunk átbújva járták végig a falu utcáit.

Egyes vidékeinken ilyenkor állították a májusfát, míg ott, ahol május elseje volt a felállítás hagyományosan megszabott ideje, az ünnepélyes kidöntésre pünkösdkor került sor. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma és szerelmi ajándék is lehet. A májusfa készítése a legények feladat volt. Éjszaka vágták ki az erdőben a fákat, és többnyire titokban állították fel a lányos házakhoz. Minden lány kapott, egyes vidékeken a nagylányság elismerését jelentette. Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat tettek, hogy a gonosz, rossz szellemeket távol tartsák a háztól. Pünkösddel kapcsolatos időjárás- és termésjóslásra is van példa: Úgy tartották, ha pünkösdkor esik, akkor jó termés várható.

Szentháromság ünnepe
A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. Kultusza a barokk korban – különösen a pestisjárványok idején - teljesedett ki. Számos szobrot emeltek tiszteletére, sok templom búcsúnapja. A Szentháromság legjellemzőbb egyházi ábrázolása a sugárzó nappal vagy istenszemmel kitöltött háromszög. Feltehetően ez a Szentháromság-szimbólum jelent meg a parasztházak háromszög alakú, napsugaras homlokzatain.