Legendákkal lazuljunk egy kicsit!

Chris Isaak: Mr. Lucky
Sokan emlékeznek még rá, milyen érzékien tekergette a hangját mindmáig legsikeresebb, Wicked Game című slágerében. A német-olasz származású gitáros énekes Kaliforniában született, talán ezért is oly napsütötte az élete. Azon túl, hogy jól énekel és ügyesen gitározik, a fazonját is kitalálta, séróját Elvis Presley után szabadon használja. De nemcsak a frizurája hasonlít a Királyéra, hanem időnként a hangjának bársonyossága is. Chris Isaak – merthogy róla van szó – elmúlt már ötvenéves, ami első hallásra hihetetlennek tűnik – de miért is füllentetnénk? Pályáját tíz album fémjelzi, sőt filmekben is szerepelt, illetve saját show-műsora megy egy amerikai csatornán. A „szerencsés fickó”, sokoldalúságát bizonyítandó, legújabb lemezének borítóját és illusztrációit is maga készítette (amiről nekünk külön véleményünk van). Az új zenei anyag hét év után hallgatás után került piacra, ami viszont nem okoz csalódást. Továbbra is kellemes, könnyed ívű, fülbemászó és pihentető muzsikát produkál. Dacára annak, hogy a dalok igencsak érzelmesek, nem neveznénk nyálasnak egyiket sem. Még kedvenceik is akadnak, például a lüktető Cheater’s Town, vagy a légies Summer Holiday, illetve a két duett, melyet Michelle Branch és Trisha Yearwood tesz még izgalmasabbá. (Warner/Reprise)

Lakatos Krisztián: A döntőben elhangzott dalok
Emlékszik még valaki a Megasztár negyedik szériájára? És az ott feltűnt tehetségekre? Akiket már a műsorfolyam idején „legendának” titulált a kereskedelmi csatorna. Valljuk be őszintén: egyikük sem lett az. Ahogy jöttek, úgy el is mentek. Az élvonalba került fiatalok döntős dalaiból kiadtak egy-egy lemezt, de hát ez is szerepelt az ígéretek között. Akik pedig vadonatúj korongot készíthettek, nem sok vizet zavartak. Nekünk leginkább a szegedi zenészdinasztia sarja, Lakatos Krisztián nyerte el a tetszésünket, bár csupán a harmadik helyen végzett. Ő az a macifiú, aki „küldetésről” beszélt, merthogy régóta szeretné valóra váltani énekesi álmait. Hallottunk kisebb-nagyobb lehetőségeiről, de mostanában nagy csend veszi körül. Talán mégsem olyan könnyű boldogulni azzal a „küldetéssel” … Krisztián sebtében összepakolt lemezén a döntőben elhangzott dalai sorakoznak. Ennyi idő távlatából azonban már nem mindegyik olyan hatásos, mint a verseny idején. Egyértelmű, hogy neki a swing áll a legjobban, így nem is csoda, hogy ami ettől eltér, az gond nélkül feledhető. (Warner/mTon)

Eric Clapton and Steve Winwood: Live from Madison Square Garden
Ha valaki legenda, akkor Eric Clapton és Steve Winwood az. Ezt a két brit nagyságot talán csak a fiatalabb olvasóknak kell bemutatni. A „lassúkezűként” tisztelt Clapton tizenhét évesen vette meg első gitárját, maga tanult meg rajta játszani. Aztán jöttek a zenekarok, a híresebbek közül a Yardbirds és a Cream. A csodagyerekként felfedezett Steve Winwood általános vélemény szerint az egyik legnagyobb brit fehér R and B énekes, ráadásul zseniális billentyűs és gitáros. Őt sem kerülte a zenekarosdi, legismertebb formációja a Spencer Davis Group, illetve a Traffic volt. Eric Claptonnal 1969-ben kereszteződött az útja, amikor Blind Faith néven megalapította a világ első szupergruppját , melyben Clapton is helyet kapott. Sajnos nem sokáig tündököltek, mert a sok nagy egyéniség egyszerűen elfojtotta egymás tehetségét. Koncerteztek a Hyde Parkban, turnéztak Amerikában. Aztán mindenki ment a maga feje után… Negyven év telt el, mígnem Eric Clapton és Steve Winwood újra együtt játszhatott a Madison Square Garden színpadán. Mindössze három koncertet adtak, az idén nyáron pedig nekivágnak az amerikai kontinensnek – nem kétséges, hogy meg is hódítják. A tavalyi buli anyaga most dupla lemezre és dvd-re került. A szupersztárok nosztalgiáznak: közösen játsszák legjobb nótáikat, nem csak azokat, melyeket hajdanán egy csapatban jegyeztek, hanem saját zenekaraikkal és szólistaként elért slágereiket is. Óriási élmény ezt a huszonegy számot újra és így hallani! (Warner/Reprise)