Ünnepel a könyvünnep

Megtartják a könyvünnepet a válság ellenére is. Bár a magyarországi könyvpiacnak is megannyi problémával kell szembenéznie – hogy csak a terjesztési gondokat, az egekbe emelkedő árakat, a túlkínálatot említsük –, a nagy hagyományú ünnepi seregszemle nem maradhat el. Ez csupán egyszer fordult elő, 1957-ben, amikor a bebörtönzött pályatársak miatt sem az írók, sem a kiadók nem akartak ünnepelni. Egyébként még a németek megszállta országban, a rommá lőtt fővárosban és a háborút követő diktatúra éveiben is kivonultak a közterekre a könyvesek.

Idén a könyvünnep is ünnepel, hiszen nyolcvanadik alkalommal rendezik meg. Az előzmények ismertek: 1927 pünkösdvasárnapján a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete miskolci közgyűlésén a Literatura című folyóirat főszerkesztője, Supka Géza azzal a javaslattal állt elő, hogy a magyar irodalom, a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként az ország minden településén egy időben könyvnapokat kell rendezni. Elképzelése két év múlva meg is valósult, mára pedig európai viszonylatban is jelentőssé vált.

Ez nem is csoda, hiszen évről évre gazdagodik a program. Az idén már több mint 230 könyves cég képviselteti magát a könyvhéten, a budapesti Vörösmarty téren és a környékbeli utcákon 142 pavilonban kínálják az újdonságokat, a dedikálások száma pedig az ezret is meghaladja. Örvendetes, hogy nemcsak nagyobb vidéki városok csatlakoznak az ünnephez, hanem újabban kistelepüléseken is szerveznek irodalmi programokat.

A jubileumi könyvhét plakátját Orosz István grafikusművész tervezte, és ezúttal is megjelent a kiadók újdonságait felsorakoztató katalógus. Valljuk be, nem könnyű válogatni a 360 kiadvány közül, és bizony nemcsak a szerzőt, a témát vesszük figyelembe, hanem az árakat is. Ismét megjelennek a kedvelt antológiák – például a Körkép, a Szép versek, Az év novellái –, és kötet készült a legendás lakiteleki Fiatal Írók Találkozójáról, valamint szegedi alkotók műveiből. Új versekkel jelentkezik Csoóri Sándor, Konrád György pedig elkészült életrajzi trilógiájának harmadik darabjával. Bereményi Géza Jézus újságot olvas címmel válogatta novelláit, míg Szabó Magda macskája nevében írt leveleket a szomszédjának, amikből halála után könyv született. A nyolcvanesztendős Heller Ágnes filozófiája történetét írta meg, ami lényegében önéletrajz. Megjelenik Márai Sándor teljes naplója és Ortutay Gyula néprajzkutató visszaemlékezéseinek első kötete.

A könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete könyvtörténeti vetélkedőt hirdetett középiskolások számára. Tizenhat csapat került versenybe, a legjobbak június 6-án mérik össze tudásukat, akkor dől el, hogy ki viszi haza az iskolai könyvtárat megalapozó könyvnyereményt. Idén néhány újdonság is lesz a programkínálatban. A Könyvheti Olvasóklubban kikölcsönözhetjük az új kiadványokat, és nyugodt körülmények között el is olvashatjuk azokat. Szombaton sötétedés után veszi kezdetét a Könyvek Éjszakája a Vörösmarty téren. Lampionok világítanak a sátrak közt, a pultokon mécsesek gyúlnak, a szerzők pedig késő éjjelig dedikálnak.

Geopen-újdonság:
Allah vendégei
A világ legnagyobb zarándoklata, a hádzs minden évben több millió muszlimot szólít Mekkába, az iszlám szívébe. A hívek ilyenkor a vallásalapító életeseményeinek helyszínét látogatják sorra. Ahhoz, hogy egy hívő igazán megismerhesse vallását, életében legalább egyszer végig kell járnia az utat, amelyet annak alapítói is megtettek. Látnia kell, amit ők láthattak, és át kell éreznie, amit ők érezhettek. A hádzson, amelyen a könyv szerényen háttérbe húzódó szerzőjének beszámolója révén szinte mi is részt veszünk, az iszlám sokak által nem ismert, békés arca tűnik elő. Sayfo Omar nyugati racionalitással, de a keleti áhítatból valamit mégis átvéve járta végig Mohamed próféta útját. Belülről, mindazonáltal kívülállóként szemlélte a körülötte nyüzsgő embertömeget. Hol ésszerű magyarázatokat igyekezett keresni, hol pedig hagyta, hogy elragadja a révület. Hiteles naplójából kitűnik, sikerült közel kerülnie az iszlám lényegéhez.