Kuruczék nélkül nincs emlékverseny Karcagon

Igaz, rájöttem, számomra nem ez az igazi, így aztán hátat fordítottam az edzőterem szőnyegeinek, mielőtt a jobbak, erősebbek karfiollá gyűrték volna a füleimet. De a birkózók tisztelete, szeretete megmaradt bennem, így aztán igyekszem figyelni rájuk, főleg a kis vidéki szakosztályokra, amilyen a törökszentmiklósi, a túrkevei, a karcagi és mások. A legtöbbször igen nagy erőfeszítések árán életben tartott kis egyesületek nélkül aligha lettek volna Polyák Imréink, Hegedűs Csabáink vagy Bárdos Sándoraink.  

{p} A közelmúltban Karcagon ülésezett a Magyar Birkózószövetség elnöksége, nyilván azért is, mert tagja ennek a testületnek a helybeli ifj. Kurucz István, aki a megyei szövetség alelnökeként és a nagykun főváros birkózó szakosztályának vezetőedzőjeként is igyekszik minél többet tenni szeretett sportágáért. Ez azonban náluk már családi tradíció, erre utal a Kurucz testvérek emlékversenye is.  - Nagyapámnak, aki nem birkózott, de nagyon szerette a sportot, tizenegy gyermeke volt, közülük öt fiú - meséli ifj. Kurucz István. - Volt olyan időszak, amikor mind az öten a karcagi birkózócsapatban versenyeztek. A Kurucz lányok férjeinek nagyobb része is a birkózóbarátok közül került ki. Akkor olyan erős volt az itteni csapat, hogy az első osztályba jutásért a Budapesti Vasassal vívott osztályozót. A mai vezetőedző édesapja is legendás versenyzőnek számított Karcagon. Útépítéseknél dolgozott, hol az ország egyik szegletében, hol a másikban, de mindig megtalálta a lehetőséget, hogy eljárjon valamelyik klub edzéseire. A fia természetesen ment vele, úgyszólván belenőtt a birkózósportba. {p} Az ő fia is szorgalmasan törölte fel a szőnyeget ellenfeleivel, magyar bajnoki második helyezett, válogatott kerettag volt, s a Vasasban versenyzett. Három generáció alatt apáról fiúra öröklődött a birkózósport éppúgy, mint az útépítőszakma. Persze régente a legidősebb Kurucz Istvánék sokszor parasztszekéren döcögtek versenyre, de a sport szeretete olyan nagy volt bennük, hogy nem panaszkodtak a hosszú és rázós út miatt sem. Ha Karcagon rendeztek versenyt, az első sorban ott ült az öt Kurucz fiú édesapja, s nem is mozdult onnan a viadal végéig, nagy buzgalommal szurkolt a fiainak és a vejeinek.  - A kilencvenes évek elején fogalmazódott meg először a Kurucz testvérek emlékversenyének ötlete - mondja ifj. Kurucz István. - A megyei birkózószövetség akkori elnöke, Kaposvári Géza sokszor mondogatta nekem: nagyon kevés család dicsekedhet ilyen hagyománnyal, hogy mind az öt fiú birkózott, de még a gyerek, az unoka is folytatja a versenyzést. A Kurucz testvérekről elnevezett első emlékversenyt kétszáz indulóval 1992-ben tartották. Két-három év után nemzetközi versennyé terebélyesedett, a környező országokból is sok csapat eljött Karcagra. Nem csoda, hogy lassan azt kezdték rebesgetni, ez a viadal erősebb, mint egy magyar bajnokság, hiszen az ukránok, románok és a volt Jugoszlávia kiválóságai emelték a színvonalat.

{p} Olyan verseny nem volt még, hogy a legnagyobb magyar klubok, a Vasas, a Fradi, a Csepel, a Dózsa, Szombathely, Salgótarján, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és a többi klub tehetségei ne jöttek volna el. Tavaly októberben 39 szakosztály 273 versenyzője küzdött a karcagi sportcsarnok közel hatszáz négyzetméternyi szőnyegfelületén. Köztük nagyon sok ügyes kislány is. Egész nap pedig legalább ezer néző fordult meg a küzdőtér körül, többen, mint a legtöbb első osztályú futballmeccsen.- Csak általános iskolás korú versenyzőkkel foglalkozunk, mert a mi sportolóink középiskolát választva általában elmennek Karcagról. A Kurucz testvérek emlékversenye is az utánpótlásé. Az utóbbi három-négy évben már az óvodáskorúakat is versenyeztetjük. A legtehetségesebb karcagiak a Vasashoz kerülnek, de talán fontosabb az, hogy egy jó középiskolát is elvégezhet egyúttal a sportoló fiatal, ráadásul kollégiumi ellátást kap. Eddig már tizenötnél több karcagi gyerek jutott el ebbe az iskolába, és mindenki el is végezte, hármójuk már főiskolára vagy egyetemre jár.Nyilván nem véletlen, hogy a hazai birkózósport nagyjai, például Polyák Imre, Hegedűs Csaba vagy éppen Repka Attila sokszor kitüntetik jelenlétükkel Karcagot és a Kurucz testvérek emlékversenyét. Ilyenkor találkoznak az igen kiterjedt, népes Kurucz család tagjai is egymással, hiszen erre a versenyre Budapesttől Nyíregyházáig mindenhonnan eljönnek az elszármazott Kuruczok. A sport jó alkalom egy családi találkozóra is.