Egy úr a Földről, űrről

Az egyetemi oktató kohómérnök első „űrkorszaka” 1986-1991 között a szocialista országokat Moszkvából irányító Interkozmosz-éra volt. A felkérés űrkemencére érkezett, mely műholdon kering a Föld körül, és benne kristályok fejlődnek. Ám mire elkészült, a birodalom szétesett, és Oroszország nem lőtte fel. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 1993 és 2003 között volt a partnerük. Őket is a kristályprogram érdekelte, így Bárczy úr Moszkva után Amerikába utazgatott. Jó lenne megérteni, miért olyan fontosak azok a kristályok az űrben…

– Azért, mert égen és földön korunk a félvezető kristályok, a processzorok által létezik – magyarázza. – A számítógép, a mobiltelefon, a rakéta, a repülőgép, a műhold, a kommunikációs rendszerünk, sőt az időjárás-jelentés, termésbecslés is ezen alapul. Úgy hatvan éve fejlesztették ki, s nélkülük már létezni se tudnánk.

Bárczy Pál az „űrkalandokon” kívül ötszáz éves családfával is dicsekedhet. Arany János Tetemrehívás című balladájában a radványi sötét erdőben „halva talált” Bárczy Benő is hozzájuk tartozott. Nagyapja múlt századi pénzügyminiszteri államtitkár, egyik hozzátartozója Budapest főpolgármestere, apja jogász és közgazdász, nagybátyja mára elfeledett szépíró volt.

– A családomat mint „polgári csökevényt” 1951-ben a Nyírségbe zsuppolták. A húgom háziasszony, én és a két öcsém mérnökként Miskolcon diplomáztunk. Én itt ragadtam. Az anyag végtelenül érdekel, sokfélével foglalkoztam. Egyik fiamból közgazdász, a másikból, aki tanítványom is volt, anyagmérnök lett. A kohászat haldoklását látva tíz évig küzdöttem, hogy nálunk műszaki anyagmérnöki kar is legyen – és lett! Így kerültünk be az űrprogramba is.

Közben kollégáival 2000-ben, az egyetemen belül helyet bérelve megalapították hazánk máig egyetlen űrtechnikai berendezéseket gyártó magáncégét, az Admatis Kft.-t. Ma már a fiai is a szakberkekben ismertté vált vállalkozás részesei. Hogy miket gyártanak, nekünk, laikusoknak nehéz megérteni. Leegyszerűsítve: olyan műszereket és berendezéseket, melyek a kozmoszban teszik a dolgukat, űrhajósok kezelik őket.

– Ha felnéz az égre, ugye csak csillagokat lát? Pedig négyezernél is több műhold működik odafenn. Ehhez kapcsolódóan egyebek között habosítóeszközöket, habosított anyagokat, műholdalkatrészeket készítünk. Óriási kihívás! A súlytalanság állapotában működnek, ahol még a rántotta is lebeg.

Bárczy Pál sose vágyott az űrbe. Pedig akik fent jártak, elképesztő élményeket emlegettek. Például egy amerikai űrhajós, J. B. Irwin sikerkönyvet írt arról, hogy a Holdon meglátta Istent. A mi űrprofesszorunk ízig-vérig pragmatikus ember. Feltétel nélkül hisz az anyagban, a tudásban és saját tapasztalásaiban.

Szabadidejében szívesen bridzsezik, és szeret a házukhoz közeli bükki erdőben sétálni, nagy elméktől olvasni. Kedvenc mondása Marcus Aureliustól való: „Az lenne jó, ha a hazugságnak szaga volna.” Nem rossz. Akkor talán nem szippantaná be az emberiség?