Mikor robban a bűzbomba?

Egy trágyakeverő közelsége nem kellemes dolog, ennek már többször hangot adtak a kerecsendiek. A falubeliek egy része már elviselhetetlennek tartja a szaghullámot, amit a szél rendszeresen feléjük fúj. Előfordult, hogy a felháborodott lakosok gázálarcban, félpályás útlezárással tiltakoztak a trágyaszag ellen. A leginkább érintett Demjéni utcában a dübörgő kamionok és a por miatt is bosszankodnak a helybeliek. A gombaüzem tulajdonosa szerint viszont a zárt trágyakeverési rendszer kialakítása milliárdos kiadást jelentene, amit már nem bírna el a cég. Az igazsághoz tartozik, hogy a gombaüzem csaknem kétszáz embernek nyújt megélhetést. Akadnak olyanok is, akik emiatt védelmükbe veszik a gombásokat. Őket a penetráns szagok se zavarják annyira.

– Több hasznot hajt ez az üzem, mint amennyi kárt okoz. Mi legalábbis elfogadjuk a hátrányaival együtt. A férjem is ott keresi a kenyerét mint gépkocsivezető. S ha ez az álláslehetőség sem volna a faluban, bizony sokkal több munkanélküli lenne – vélekedik Balogh Ferencné, aki épp a Demjéni utcában lakik.

A település polgármestere, Sári László szerint az ingatlanok értéke is csökkent a szüntelen bűzhatás miatt. Attól tart, hogy a trágyalé szagával a levegőbe jutó anyagok nemcsak kellemetlenek, de komoly egészségkárosító hatásuk is van. Ezért hivatalosan arra kérték az ÁNTSZ-t, hogy vizsgálja meg, gyakoribb-e az asztmatikus, légúti, illetve daganatos megbetegedés Kerecsenden, mint a hasonló lakosságszámú Makláron. Ha bebizonyosodik, hogy betegít a bűz, jogi lépéseket fognak tenni, mivel úgy vélik, sorozatos törvénysértés történt. Gyanítják, hogy a cégnél a technológiai fegyelemre fittyet hánynak, és szennyvízzel is terhelik a környezetet.

A jogászok szerint nemcsak a zajongó és a szemetelő, de a büdöset eregető szomszédság is az alkotmányos alapjogunkat sérti meg. Az embernek ugyanis joga van a tiszta környezethez, amely mentes a kellemetlen, zavaró hatásoktól. A bűz egyébként mérhető dolog, mértékegysége is van, ez pedig a szagegység. Az ártalmas szagok egyenesen környezetszennyező tényezőnek számítanak. Ám a bűzkibocsátás jogi szabályozásából hazánkban még hiányzik a határérték fogalma, ami a kontinens nyugati felén – például Ausztriában – már féket jelent.

A tűrhetetlen szag forrása lehet egy bőrgyár, vegyiművek vagy húsüzem is. Falun előfordul, hogy a disznóól orrfacsaró közelsége keserít. Egerben megesett, hogy egy szűkös panellakásból penetráns szagok áramlottak, mivel egy egyedül élő asszony minden kóbor állatot befogadott. Mivel a macskák nem átallottak szaporodni, végül már két tucat négylábú nem épp illatos tömegszállásává váltak a szobák. A város állattartási rendelete szerint azonban egy lakásban legfeljebb két macska tartható, és a kicsinyeik is csak három hónapos korukig. Az elviselhetetlen szagok miatt elsőként a település jegyzőjéhez érdemes fordulni, épp az állattartási rendeletre hivatkozva. Aki ezzel sem ér célt, polgári peres eljárásba is belevághat. Így például elérheti, hogy eltiltsák a gondatlan gazdát az állattartástól. Ha fertőzésveszélytől is tartanak a kiszolgáltatott lakók, érdemes megkeresni az ÁNTSZ-t is, mely megvizsgálja, vétett-e a közegészségügyi szabályok ellen a bűzös hely gazdája.

Már ahhoz is sok idő és türelem kell, hogy egy lelkesült macskabarátot lebeszéljenek a népes állatseregletről. Ha egy üzemmel kell hadakozni, még nehezebb hatástalanítani a „bűzbombát”.