Romvár marad Tátika

Kevés falu büszkélkedhet azzal, hogy határában vár magasodik. A zalaszántói Tátika-vár esete azt bizonyítja, hogy „várasnak” lenni mégsem olyan egyszerű. A pénztelenség és a kuszált valóság erősen akadályozhatja a felújítást.

LakóhelyemBiczó Henriett2012. 02. 26. vasárnap2012. 02. 26.
Romvár marad Tátika

A remény hal meg utoljára – mondta bizakodva Farkas Lajos, Zalaszántó polgármestere a Tátika-vár felújításával kapcsolatban. A vár rekonstrukciója mintegy húsz éve tart, de még messze van a befejezés. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában lévő várra már írtak ki közbeszerzési pályázatot, de a próbálkozás eredménytelenül zárult. Most minden érintett abban reménykedik, hogy a héten pozitív döntés születik a közbeszerzés újraindításáról, s a korábban folytatott eljárás nyertes cégeinek valamelyike áprilisban megkezdheti a munkálatokat.

 

Farkas Zsolt építész és Huszti Zoltán Ferenc, Zalaszántó korábbi polgármestere még 1994-ben vette pártfogásba a Tátika-várat, a helyi fanatikus vállalkozó várépítőkkel karöltve. Nem csoda, ha az építész most valóban reménykedik, lesz pénz a felújításra, és el is készülnek az eredeti tervek.

– Pénz igazán soha nem volt, de 2006-ig mindig történt valami, folyamatos volt a rekonstrukció, az állagmegóvás – mondja Farkas Zsolt, aki a vár felújítási terveinek elkészítésében is közreműködött. – A régészeti feltárások mindig komoly szakmai háttérrel folytak. Közel 500 köbméternyi várfalat építettünk meg, egy boltozatos helyiség is elkészült. Pedig a kivitelezés sem volt egyszerű, mert magasan fekszik a vár. Kezdetben drótkötélpályán jutottak föl az építőanyagok, később lovas szekeret is bevetettünk. De 2006-ban leállt a munka. Az volt a baj, hogy akkor a falakat nem konzerválták, így az elmúlt hat évben hatalmas károk keletkeztek – mondja az építész, aki a közeli Sümegcsehi polgármestere is, de a Tátika máig szívügye. – Természetes, hogy szeretnénk megőrizni a történelmi emlékeinket. A jelenlegi tervek szerint várrom maradna a Tátika. Egy olyan romantikus kirándulóhelyet álmodunk ide, mint amilyen a Festeticsek idejében volt. Bármilyen hihetetlen, időnként a helyieket is győzködni kell, miért jó nekik a 800 éves történelmi emlék megőrzése. Gyakran hallani: „bezzeg erre jut pénz, kenyérre alig”.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőség Zrt. kommunikációs osztályától megtudtuk, hogy a kivitelezés becsült összege (hogy pontosan mennyi, az nem derült ki) rendelkezésükre áll, de azért bíznak abban, hogy a felkért vállalkozó ennél kevesebből is meg tudja oldani a feladatot. Az elvégzendő munkálatok között van többek között 600 köbméter falfelület megépítése, kavicsszivárgó kialakítása, s ezenkívül 700 négyzetméternyi fal felülettisztítása.

Farkas Lajos, Zalaszántó mostani polgármestere szerint jó hír, hogy ismét jut forrás műemlékek védelmére. Azon túl, hogy egy történelmi örökség megmentéséről van szó, az a községnek is jó, ha vonzó turistalátványossága van. Az alig ezerlelkes Zalaszántónak arra ugyan nincs pénze, hogy a Tátika-vár felújításába bármennyit is invesztáljon, hiszen ugyanúgy az iskolájáért és az életben maradásáért küzd, mint a legtöbb kistelepülés. De a vár környezetének a karbantartását és gondozását, a gazirtást közmunkával megoldja a falu. – Bár igaz – mondja a polgármester –, régebben sokkal jobban lehetett mozgósítani az embereket.

Az MNV Zrt. tervei szerint április 12-én átadhatják a munkaterületet. Kérdéses, hogy így lesz-e – és nem csak a közbeszerzési eljárás lehet az akadály. A Kulturális Örökségvédelmi Iroda által kiadott építési engedély szerint a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kikötötte, hogy a fészkelési időszakban, azaz április 1. és augusztus 31. között nem lehet állagmegóvási munkákat végezni. Télig viszont, a fennmaradó két hónapban nem fejezhető be az eltervezett munka. Az MNV tárgyalásokat folytat arról, hogy az előírást hogyan lehetne enyhíteni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek