Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Kevés falu büszkélkedhet azzal, hogy határában vár magasodik. A zalaszántói Tátika-vár esete azt bizonyítja, hogy „várasnak” lenni mégsem olyan egyszerű. A pénztelenség és a kuszált valóság erősen akadályozhatja a felújítást.
A remény hal meg utoljára – mondta bizakodva Farkas Lajos, Zalaszántó polgármestere a Tátika-vár felújításával kapcsolatban. A vár rekonstrukciója mintegy húsz éve tart, de még messze van a befejezés. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában lévő várra már írtak ki közbeszerzési pályázatot, de a próbálkozás eredménytelenül zárult. Most minden érintett abban reménykedik, hogy a héten pozitív döntés születik a közbeszerzés újraindításáról, s a korábban folytatott eljárás nyertes cégeinek valamelyike áprilisban megkezdheti a munkálatokat.
Farkas Zsolt építész és Huszti Zoltán Ferenc, Zalaszántó korábbi polgármestere még 1994-ben vette pártfogásba a Tátika-várat, a helyi fanatikus vállalkozó várépítőkkel karöltve. Nem csoda, ha az építész most valóban reménykedik, lesz pénz a felújításra, és el is készülnek az eredeti tervek.
– Pénz igazán soha nem volt, de 2006-ig mindig történt valami, folyamatos volt a rekonstrukció, az állagmegóvás – mondja Farkas Zsolt, aki a vár felújítási terveinek elkészítésében is közreműködött. – A régészeti feltárások mindig komoly szakmai háttérrel folytak. Közel 500 köbméternyi várfalat építettünk meg, egy boltozatos helyiség is elkészült. Pedig a kivitelezés sem volt egyszerű, mert magasan fekszik a vár. Kezdetben drótkötélpályán jutottak föl az építőanyagok, később lovas szekeret is bevetettünk. De 2006-ban leállt a munka. Az volt a baj, hogy akkor a falakat nem konzerválták, így az elmúlt hat évben hatalmas károk keletkeztek – mondja az építész, aki a közeli Sümegcsehi polgármestere is, de a Tátika máig szívügye. – Természetes, hogy szeretnénk megőrizni a történelmi emlékeinket. A jelenlegi tervek szerint várrom maradna a Tátika. Egy olyan romantikus kirándulóhelyet álmodunk ide, mint amilyen a Festeticsek idejében volt. Bármilyen hihetetlen, időnként a helyieket is győzködni kell, miért jó nekik a 800 éves történelmi emlék megőrzése. Gyakran hallani: „bezzeg erre jut pénz, kenyérre alig”.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőség Zrt. kommunikációs osztályától megtudtuk, hogy a kivitelezés becsült összege (hogy pontosan mennyi, az nem derült ki) rendelkezésükre áll, de azért bíznak abban, hogy a felkért vállalkozó ennél kevesebből is meg tudja oldani a feladatot. Az elvégzendő munkálatok között van többek között 600 köbméter falfelület megépítése, kavicsszivárgó kialakítása, s ezenkívül 700 négyzetméternyi fal felülettisztítása.
Farkas Lajos, Zalaszántó mostani polgármestere szerint jó hír, hogy ismét jut forrás műemlékek védelmére. Azon túl, hogy egy történelmi örökség megmentéséről van szó, az a községnek is jó, ha vonzó turistalátványossága van. Az alig ezerlelkes Zalaszántónak arra ugyan nincs pénze, hogy a Tátika-vár felújításába bármennyit is invesztáljon, hiszen ugyanúgy az iskolájáért és az életben maradásáért küzd, mint a legtöbb kistelepülés. De a vár környezetének a karbantartását és gondozását, a gazirtást közmunkával megoldja a falu. – Bár igaz – mondja a polgármester –, régebben sokkal jobban lehetett mozgósítani az embereket.
Az MNV Zrt. tervei szerint április 12-én átadhatják a munkaterületet. Kérdéses, hogy így lesz-e – és nem csak a közbeszerzési eljárás lehet az akadály. A Kulturális Örökségvédelmi Iroda által kiadott építési engedély szerint a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kikötötte, hogy a fészkelési időszakban, azaz április 1. és augusztus 31. között nem lehet állagmegóvási munkákat végezni. Télig viszont, a fennmaradó két hónapban nem fejezhető be az eltervezett munka. Az MNV tárgyalásokat folytat arról, hogy az előírást hogyan lehetne enyhíteni.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu