Ősalma a papkertben

Jeltáblákat lobogtat a szél a facsemetéken, a béri templomkertben. Thuranszky István evangélikus lelkész bízik abban, hogy génmegőrző vállalkozásuk szépen fölvirágzik.

LakóhelyemKeresztény Gabriella2012. 03. 08. csütörtök2012. 03. 08.

Kép: Thuránszky István evangélikus lelkész Bér, gyümölcsfákat ültetett 2012.02.10. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Ősalma a papkertben
Thuránszky István evangélikus lelkész Bér, gyümölcsfákat ültetett 2012.02.10. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

– Isteni csoda lenne, ha az ötven elültetett csemete mindegyike megfoganna – mondja a magas, szikár férfi. – Mert nagyon száraz volt az ősz, amikor elültettük őket. De a gyülekezetünk már azt is csodának tartotta, hogy mi lehettünk az elsők az országban, akik a génmegőrző programba bekapcsolódva szerepet vállalunk régi, kihalóban lévő gyümölcsfajtáink megmentésében. Ez a hatalmas cseresznye például – mutat az egyik fára – szinte már kortalan, mégis szépen terem.

Hála a bükki nemzeti parki Ilonczai Zoltán irányításának, szakszerűen megújult öreg gyümölcsösünk is. A génmegőrzési célból ültetett fácskák vadak elleni védelmére húsos somból, birsből, csipkebogyóból és mogyoróból sövényt ültettünk.
A Nógrád megyei Cserhát déli lankáján fekvő, alig négyszáz lakosú Bér evangélikus gyülekezete vállalta a feladatot, hogy a Kárpát-medence eltűnőben lévő tájfajtáinak őrzője és megújítója legyen. Ezt a nagyszabású fajtamentő akciót a Közösségi Tanulókert Hálózat indította, ám időközben számtalan szövetség és szervezet kapcsolódott a kezdeményezéshez, s a programot immár zöldségekre, gyógy- és fűszernövényekre is kiterjesztik. A gyümölcsösök újraélesztéséhez a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat szakemberei nyújtanak segítséget. A Vidékfejlesztési Minisztérium által is támogatott programhoz bárki csatlakozhat. Ezt tette – tavaly októberben, elsőként – a Béri Evangélikus Egyházközség is, amikor a templomkertben őshonos gyümölcsfákat ültettek. S hogy miért éppen ők kezdték először?

– Tán mert mi rögtön két kézzel jelentkeztünk! – mosolyog a lelkész. – Amilyen kicsi ez az egytemplomos falu, olyan lelkes a gyülekezete. Vállalkozásunkban része volt annak is, hogy igencsak elhanyagolt volt már a paplak megvénült gyümölcsöse. Öregektől hallottam, hogy egykor olyan körte is termett itt, amit csak főzve lehetett megenni, meg olyan is, amit a tavaszi hó alól kapartak elő, s csuda finom volt. Ez a térkép mutatja a régi fajtákat, melyeket génmegőrzés céljából ültettünk. Sárga színnel jelöltük a körtéket: mézkörte, papkörte, árpával érő. Kékkel a szilvákat: sermina ringló, bódi szilva, ágeni szilva. Az almák zöldek: sóvári, nyári fontos, téli aranyparmen, húsvéti rozmaring. Ez pedig itt a gyümölcsaszaló helye, amit a gömörszöllősi minta alapján szeretne megépíteni a gyülekezet, s amelyben erdei gombát is aszalunk majd. 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek