Zöld út a kastélynak

A Ságivölgyi majorban álló, a középkori várak stílusjegyeit magán hordozó épületegyüttes funkciója az idők múltával tehát alaposan megváltozott, amire hajdani megrendelője, a magyarországi evangélikus egyház egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső legvadabb álmában sem gondolt. Már csak azért sem, mert lányát, Iphigénét és újdonsült vejét, Patay István vármegyei főispánt ajándékozta meg vele a múlt század elején: legyen hol lakniuk. A boldog évtizedeket az államosítás szakította félbe, a tágas helyiségekből tsz-iroda lett, majd 1986-ban itt nyílt meg az ország egyik első kastélyszállója. A rendszerváltás után magántulajdonba került, melynek következtében sikerült megmenteni a pusztulástól. Az állagmegóvás és az átalakítás a legmagasabb igényeket kielégítő módon, az eredeti elrendezést megőrizve történt.

Mára azonban ismét elengedhetetlenné vált a felújítás, sőt az épület hasznosítása, az érdeklődők idecsalogatása is kulcskérdés. A jelenlegi tulajdonosok egy olyan, hazai viszonylatban is egyedinek tekinthető élménycentrum kialakításán fáradoznak, amely az épített és a természeti környezet adottságaira alapoz. Az általuk megálmodott kreatív alkotóközpontban elsősorban a fővárosból, illetve a közép-magyarországi régióból várnak érdeklődőket, akik különböző művészeti ágakban tehetik próbára tehetségüket, és megismerkedhetnek a kézműves mesterségek alapvető fortélyaival is. Tulajdonképpen egész évben zajló alkotótábort szeretnének, változó időtartamú és tematikájú szolgáltatásokkal, melyek párhuzamosan, akár egymást kiegészítve is futhatnak. A foglalkozások és látogatások egytől tíz napig terjedőek lehetnek, de mód nyílik egyedi időbeosztásra is. Az Acsaújlaki Kastély Kft. beruházása mintegy 170 millió forintra rúg, melyhez az Új Széchenyi Terv keretében 85 millió uniós támogatást nyertek. Terveik szerint az első vendégeket júliustól fogadják.

Mindemellett említésre méltó az az üzenet, melyet a kreatív kulturális élményközpont infrastruktúrája hordoz magában. Egy másik projekt keretében ugyanis a tulajdonosok az épületegyüttes fűtését, majd villamosáram-ellátását tudatosan, alternatív energiák felhasználásával kívánják megoldani. Ezzel a környezettudatos magatartásra ösztönző elképzeléssel a fenntartható fejlődés jegyében másoknak is példát mutathatnak. A fűtési rendszert a továbbiakban nem gázos kazánok, hanem négy, fatörmelék-tüzelésű biomasszakazán táplálja. A kastély mögötti árnyékmentes területre pedig egy háztartási kiserőmű megengedett legnagyobb teljesítményével bíró napelemfarmot telepítenek, mely jelentősen támogatja a vásárolt villamos árammal működtetett rendszert. A megújuló energiaforrások alkalmazása nemcsak a kastély szempontjából jelentős, hanem jól illeszkedik a birtokhoz közeli anyaközség, Acsa környezetvédelmi programjához, településrendezési tervéhez, illetve turisztikai vonzerejének növeléséhez. Még az is lehet, hogy a leendő vendégek szívesebben keresnek fel egy olyan nevezetességet, melynek születésénél zöldszempontokat érvényesítettek.