Csukás István alakját őrzi Szárszó

Ha nyár, akkor Balaton; ha Balaton, akkor Szárszó – vallotta a tavaly elhunyt Csukás István. A helyiek és a Kossuth-díjas író összefogásával éppen tíz éve nyitott meg a Csukás Színház, továbbá szintén 2011 óta rendezik meg nyaranta a Sárkányfesztivált. A bátor Tintanyúl, Mirr-Murr és Süsü atyjának nyomában jártunk a településen.

LakóhelyemSzijjártó Gabriella2021. 07. 25. vasárnap2021. 07. 25.

Kép: Teskánd, 2008. május 23. Csukás István Kossuth-díjas író dedikál a róla elnevezett teskándi általános iskola tornatermében. MTI Fotó: Varga György, Fotó: Varga György

Csukás István
Teskánd, 2008. május 23. Csukás István Kossuth-díjas író dedikál a róla elnevezett teskándi általános iskola tornatermében. MTI Fotó: Varga György
Fotó: Varga György

Nemcsak meséiről és mesehőseiről, de legendás gyermekszeretetéről is híres Csukás István. Bár nem adatott meg neki, hogy saját gyermekei legyenek, kifelé sohasem mutatta, hogy ez lelkileg megviselné. Életigenlő emberként főként a hasonszőrűek társaságát kereste. Elégedett volt az életével és a dolgok alakulásával, nem kergetett elérhetetlen álmokat. Kerülte a konfliktusokat és a politikát, azt vallotta, hogy az élet túl rövid az efféle ügyekhez.

Ilyen ember emlékét őrzik a balatonszárszóiak, akiknek a Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író-költő, a Nemzet Művésze „csupán” Pista bácsi volt. Második otthonának tekintette a déli parton fekvő települést, ahová évtizede­ken át június elejétől szep­tember vé­géig (a szüreti fesztivált még megvárta!) leköltözött Budapestről, több közkedvelt mesefigurát is itt alkotott meg.

Minden nyarát a Balaton mellett, Szárszón töltötte. Fotó: Kollányi Péter, MTI

Általában sétával indultak a napjai, lement a tóhoz, hogy megnézze, megvan-e még – mesélték helyiek a tavaly nyáron felavatott Csukás-szobornál. Közben bevásárolt: piacra ment, és útba eső boltokba is betért. Ez a napi rutin k csupán ürügy volt számára, merthogy nagyon szeretett beszélgetni az emberekkel. Aztán bevonult a dolgozószobájába olvasni vagy alkotni (jut eszembe: Gombóc Artúrt kicsit önmagáról mintázta, a lesből támadó ruhaszárító kötelet pedig Sajdik Ferenc bosszantására találta ki).

Délután kezdődött az igazi társas élet: baráti találkozók a diófája alatt, sütés-főzés és a kiapadhatatlan anekdotázás. „Finoman megjegyzem, hogy viccesen a bográcsozás Paganinijeként szoktak emlegetni. Igazi specialitásom a hortobágyi öreg lebbencs, de gulyást is remekül főzök.”

Aznap jókedvűnek látták

Szárszó megihlette már a zenész Hobót és Lovasi Andrást is. A település a meseíróé mellett József Attila emlékét is őrzi: a költő az egykori Horváth-panzióból indult el utolsó sétájára 1937. december 3-án. Az épület ma József Attila Emlékház a róla elnevezett utcában, amely izgalmas és megrendítő módon idézi meg a költő lelkivilágát, verseit, életének utolsó pillanatait. Kézírásos lapok, falra írt visszaemlékezések, pszichológiai jegyzőkönyvek – József Attila tragikusan nehéz személyiségének lenyomatai. Az emlékház egy sarka Balatonszárszóé, rokonai éltek az akkoriban már népszerű fürdőhelyen. Hozzájuk jött Szárszóra a költő, aki szinte egész életét vendégségben, ismerőseinél, rokonainál meghúzódva töltötte. A háztól csak két perc séta a vasútállomás, amerre indult halála délutánján. Aznap jókedvűnek látták. A vasúti átkelőnél, a parton áll József Attila megrendítő emlékműve. Mozdonykerekek, verssorok és egy hatalmas sziklatömb.

Szívében mindenkor központi helyet foglaltak el a gyerekek. Olyan az agyuk, mint a szivacs, ezért mindenhol „verte az asztalt”, hogy mi­nél több ismerethez és élményhez kell juttatni őket. 2011-ben valósult meg az álma: az évek óta bezárt kertmozi épületében, a vasútállomás és a Balaton között az önkormányzat saját színházat nyitott, önerőből és a lakosság támogatásának köszönhetően – a szárszóiak tiszteletük és megbecsülésük bizonyságául a köztük élő Csukás Istvánról nevezték el.

A repertoárt kezdetben alapvetően a gyermekközönség igényei határozták meg, főként zenés mesejátékokat, sokszor a Csukás-életműhöz kapcsolódó meséket vonultattak fel, majd az évek során bővült felnőtteknek szóló darabokkal, változatos műfajú koncertekkel.

Ajánló

Az idén július 30. és ­augusztus 1. között rendezik meg a háromnapos Sárkányfesztivált, amelyen garantáltan találkozni lehet Süsüvel és a többi kedves Csukás-mesefigurával. A programpalettán szerepelnek zenés mesejátékok, színházi előadások, koncertek és családi gyerekprogramok.

Ugyanebben az esztendőben lett Csukás István a település díszpolgára, továbbá elindult a Sárkányfesztivál is. Egy mesemúzeum megvalósítását forgatta a fejében, interaktív népmese-bemutatóval, meseparkkal, amikor tavaly februárban, 84 esztendős korában elragadta a halál.

Ezek is érdekelhetnek