Javul a tendencia, de azért még van pótolnivaló – avagy hány nyelven beszél a magyar?

Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz – tartja a mondás. Nehezen szólalunk meg idegen nyelven, bár bizakodásra ad okot, hogy az utóbbi években javult a magyarok nyelvtudása.

LakóhelyemBiczó Henriett2021. 04. 19. hétfő2021. 04. 19.

Kép: Budapest, 2016. január 12. Diákok az Óbudai Gimnázium újonnan átadott nyelvi laborjában 2016. január 12-én. A gimnázium diákjai 2017-től törökül is tanulhatnak a francia, a német, az olasz és az orosz nyelv mellett. MTI Fotó: Bruzák Noémi, Fotó: Bruzák Noémi

Javul a tendencia, de azért még van pótolnivaló – avagy hány nyelven beszél a magyar?
Budapest, 2016. január 12. Diákok az Óbudai Gimnázium újonnan átadott nyelvi laborjában 2016. január 12-én. A gimnázium diákjai 2017-től törökül is tanulhatnak a francia, a német, az olasz és az orosz nyelv mellett. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi

„Nincs elég időm!” „Nincs nyelvérzékem!” „Nyelvet tanulni csak külföldön lehet!” „A magyarok nehezebben tanulnak idegen nyelvet!” Könnyű kifogások ahhoz, hogy neki se álljunk megtanulni valamely idegen nyelvet, netán hosszas próbálkozás után sutba vágjuk az egészet.

Ha idegen nyelven kell megszólalni, még a kelet-közép-európai térségben is az utolsók között kullogunk. Kézzel-lábbal mutogatunk, amikor a külföldi turista megkérdezi, merre van a Halászbástya, s ugyanígy nem boldogulunk, ha mi próbálunk más országokban tájékozódni.

Mégis van okunk a bizakodásra: 2007–2016 között javult a magyarok nyelvtudása. A 25–64 éveseket nézve Portugália után Magyarországon nőtt a legalább egy idegen nyelvet beszélők száma. Míg 2007-ben csak minden negyedik honfitársunk tudott más nyelven, 2016-ban már több mint a negyedük: a növekedés több mint egymillió főt jelent.

A 25–34 éves korosztályban pedig a mi nyelvtudásunk bővült a legnagyobb mértékben, 20 százalékkal. A pozitív tendencia ellenére a gyakorlat mást mutat. Jelentős a passzív nyelvtudásunk, nehezen szólalunk meg idegen nyelven, és még mindig a szinkronizált filmeket részesítjük előnyben. Miért?

– Sokan komoly nyelvtudással is nehezen szólalnak meg például angolul, habár az élet más területén abszolút sikeresek. Tehát ez a fajta önbizalomhiány hatalmas gátat jelent. A kifogások gyártásában is profik vagyunk, pedig igaz a mondás: nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember. Szorgalom, kitartás, tudatosság nélkül nem lehet nyelvet tanulni – érvel Kovács Beáta angol nyelvi coach, aki évtizedek óta segít a hozzá fordulóknak megtalálni a választ a kérdésre: mi akadályozza őket a nyelvtanulásban? Ezután jöhet a motiváció és a célkitűzés megfogalmazása, majd az egyénre szabott játékos, élménydús tanulás.

– Azt hittük, az előírt orosz után a diákok lubickolni fognak a nyugati nyelvekben, de ugyanúgy nyűg nekik: leginkább azért, mert kötelező. Gyakran tapasztalom, hogy számos helyen még mindig ugyanaz a frontális tanítás dívik, mint évtizedekkel ezelőtt. A tanár a könyv alapján elmondja a feladatokat, a diákokat nagy ritkán szólítja fel, a kommunikatív nyelvtanulásnak nyoma sincs.

Páros és kiscsoportos játékos feladatok tömkelegére lenne szükség, amikor a gyerekek beszélgethetnének. Motivációként általában a jobb érdemjegyet, az emelt szintű érettségit, a nyelvvizsgát fogalmazzák meg, ami szintén rossz megközelítés. Hatékonyabb lenne arra célozni, hogy nyelvtudás birtokában megértik az idegen nyelvű filmeket, eredetiben olvashatnak könyveket, oldottan beszélgethetnek más nemzetiségű fiatalokkal.

Beátának 82 éves tanítványa is volt már, hiszen a nyelvtanulásban nincs korhatár. A többnyelvűség hosszú távú előnyei pedig – az agyi struktúrák fejlődésétől kezdve akár az Alzheimer-kór megelőzéséig – mára bizonyítást nyertek.

A hatalmas kínálatból nem könnyű kiválasztani a számunkra megfelelő tanfolyamot, iskolát, képzést. A szakember szerint fontos, hogy merjünk váltani, ha az egyik módszer vagy oktató nem válik be. Egyesek képek, mások hallás után tanulnak gyorsabban, mindenkinek más út vezet a sikerhez. Meg kell fogalmaznunk, miért akarunk nyelvet tanulni, és adott időn belül milyen szintre szeretnénk eljutni.

Nem kevesen érvelnek azzal, hogy minek beszéljenek idegen nyelvet, jól elboldogulnak a magyarral is, a szakmájukhoz sem kell. – Nos, ne felejtsük el, lassan világszerte alapvetés, hogy az emberek beszélnek angolul. Számtalan üzletben vásárolt eszközhöz nincs magyar nyelvű használati útmutatás, a reklámokban az egyes szlogeneket már le sem fordítják.

Ma már magától értetődő, hogy mindenki érti, mit jelent az „I can do it!”. Persze nem kell mindenkinek szinkrontolmácsnak lennie, de ha némi alaptudással a sokszor használt idegen kifejezésekkel tisztában vagyunk, azáltal csak többek leszünk – összegez Kovács Beáta.