Jól variálható tálbavaló

A saláta a házi kerteknek is hálás növénye; a szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt megterem.

LakóhelyemValló László2020. 06. 17. szerda2020. 06. 17.

Kép: csomagolt vegyes saláta élelmiszer étlekzés táplálkozás zöldség egészség előre csomagolt vegyes vágott 2016 03 25 Fotó: Kállai Márton

Jól variálható tálbavaló
csomagolt vegyes saláta élelmiszer étlekzés táplálkozás zöldség egészség előre csomagolt vegyes vágott 2016 03 25 Fotó: Kállai Márton

Legközönségesebb zöldségfé­léink egyike a saláta, még akkor is, ha ma már tucatnyi változatban létezik. Tipikus képviselője a „mező füvének”, amelyet Isten rendelt eledelül az ember számára a bűnbeesés után (1Móz 3;18).

Hiszen valójában csak levél, de üdítő, vitaminban és ásványi sóban gazdag levél, már az ókorban is szívesen fo­­gyasztották sóval, ecettel, olajjal ízesítve. Mivel rostban is bővelkedik, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz, napjaink reformtáplálkozásában előkelő helyen szerepel.

A kényes gyomrú észak-európaiak évszázadokon át főzve fogyasztották, amit nagyon rosszul tettek, hiszen így erősen lecsökkentették a beltartalmi értékét (lenullázott üdítő hatásáról nem is szólva). Hazánkban ez dívott még jó fél évszázada is, csak fokozatosan tértünk rá a zöld salátára, azért is, mert egyre több változatban került elénk.

A korábban egyeduralkodó fejes saláta mellett sorra tűnt fel a római saláta, a galambbegy, az áttelelő saláta, a jégsaláta, a batávia a piacokon, ezek némelyike vöröses színváltozatban is.

A saláta a házi kerteknek is hálás növénye; a szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt megterem. Hőigénye nem nagy (16 Celsius-fok az optimális), a fény azonban fontos a fejlődéséhez, főként tavasszal. A nyári erős fény és a nagy meleg együttesen idézik elő a magszár­fej­lődést, amit árnyékolással, bővebb öntözéssel, párásítással elodázhatunk.

Tápanyagigénye közepes, a fejlődéséhez ideális, ha előző évben szervestrágyáztuk a földjét. A saláta érzékeny a szermaradványokra, ezért olyan kultúra után ne vessük-ültessük, amit gyakran permeteztünk.

Fontos tudni, hogy fokozott nitrogén-műtrágyázás hatására a salátában is megnőhet a nitrát­tartalom aránya, ami elsősorban a csecsemőkre veszélyes. Ez azonban leginkább a hajtatott saláta esetében fordul elő, ott is a téli, fényszegény időszakban, amikor a lassúbb anyagcsere miatt a nitrát-nitrogén nem épül be maradéktalanul, és felhalmozódik a növényben, ami károsan hat a szervezetre.

Megunhatatlan páros

A tojásos nokedli ecetes salátával nem megy ki a divatból. Hozzávalók: 40 deka lisztből nokedli, 1 vagy 2 fejes saláta, 2 tojás, 1 jó evőkanál zsír, negyed deciliter 10 százalékos ételecet, só és cukor. A tojásokat fölverjük, a zsírt lábosban megforrósítjuk, belekeverjük a kiszaggatott nokedlit, közben ráöntjük a tojást, majd megsütjük. A megmosott salátát darabokra tépjük. Fél liter vízbe tesszük az ecetet, ízlés szerint adjuk hozzá a sót és a cukrot, majd a salátára öntjük.

 

Ezek is érdekelhetnek