Magyarral javítják a gyenge mézet

Kínából származó mézet vagy ahhoz hasonló terméket fogyasztottak az utóbbi néhány évben az unió lakosai 40 százalékban. Mi nem tartozunk közéjük, legalábbis papíron ide kínai méz nem érkezik. De miért is a méz a világon a harmadik legtöbbet hamisított élelmiszer? Ki, hogyan ügyeskedik? Tényleg eltűnhet az akácméz? – ezekről is kérdeztük Brunner Ferencet, a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnökét, az Alba-Méz Kft. vezetőjét.

LakóhelyemO. Horváth György2021. 12. 23. csütörtök2021. 12. 23.

Kép: Brunner Ferenc Alba-Méz Kft. Székesfehérvár 2021.12.15 fotó: Németh András Péter / Szabad Föld, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Magyarral javítják a gyenge mézet
Brunner Ferenc Alba-Méz Kft. Székesfehérvár 2021.12.15 fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

– Karácsony közeleg, az egyik legnagyobb szezonja a méznek is. Néhány hete viszont éppen hamisításról szóltak a hírek. Nem félti a magyar mézet?

– Egyáltalán nem. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület évente kétszer vizsgáltatja be a mézeket. Ha kell, a mi egyesületünk is beszáll. A minapi botrányt pedig éppen egy fogyasztó feljelentése indította el, tehát a vevők egy része is odafigyel a gyanús esetekre. Egyébként évek óta nem fordult elő az országban ilyen eset. A vevők megnyugtatására továbblépünk: az akác után most a virágmézeket veszik górcső alá a szakem­berek.

– Mekkora kár keletkezett? Tudjuk, hogy a piac mekkora részét érinthette?

– Egy dolog, hogy becsléseink szerint akár 100 ezer fogyasztóhoz is elkerülhetett az akácmézként eladott, de valójában nagy valószínűséggel facéliából nyert méz. De nemcsak a fogyasztót éri kár az ilyen esetekkel, hanem az egész hazai méhészeti termékpályát, köztük minket, akik nagy tételben vásároljuk fel a mézet, és azt kiszereljük, tehát macimézként vagy kis üveges formában értékesítjük a kiskereskedőknek. Ha valaki csak néhány száz forinttal kínálja a valós árnál olcsóbban a prémium akácmézet, akkor a nagyláncok beszerzői inkább őt választják. A többi mézcsomagoló labdába sem rúghat a piac nagy részén.

– Miért kell egyáltalán mézet importálni az országba, amikor nettó exportőrök vagyunk?

– Sok évre visszatekintve igen, de az utóbbi néhányban már van probléma. Nem az egész mézterméssel, hanem az akáccal. A klímaváltozás miatt egyre melegebbek a telek, viszont a tavaszi fagyok a rügyek fejlődésnek indulásáig, illetve az akácvirágzásig kitartanak. Ez tényleg nagy kiesést okoz az országban. De vannak kivételek is: az idén például a Nyírségben több termelőnk is rekordot döntött.

Ott valamivel később ébredtek téli álmukból a növények, ezért aztán a fagy sem okozott nagyobb kárt. Így akácból 2021-ben – a több ezer tonnás, hordós export mellett – itthon tényleg hiány volt. A hiány másik oka a gyenge hazai termés mellett, hogy akácmézet nemigen lehet beszerezni más országokból, ezért is hun­ga­rikum. A virágmézből is hiány jelentkezett 2020 telén, de azt például Ukrajnából be lehet szerezni. Többek között ezért is jelentek meg 2020/2021 telén az üzletek polcain uk­rán eredetű mézek.

– Az ukrán méz mennyire „szavahihető”?

– Annyira, mint a magyar. Nézze, itthon, amikor kipergette és hordókba rakta a mézét a méhész, állatorvosi papírokat kell adnia és nyilatkoznia arról, hogy milyen fajta, mikor gyűjtötte, hol, milyen kezeléseken átesett méhektől ered az áru. Csak így adhatja el. Ugyanez a helyzet Ukrajnában is. Itt egy tavalyi papír, nézze! 20 tonna ukrán mézről szól, itt áll 10 ukrán méhész neve, hány hordó, hány kiló származik tőle, mindegyikhez csatolva az igazolás, illetve az országunkba léptetéskor a tétel kap egy első betárolási engedélyt.

Ezt követően a hordót bontatlanul kell hagynunk, míg az állatorvosunk nem vesz mintát és be nem vizsgálja azt. Mi csak akkor bonthatjuk meg a tételt és kezdhetünk dolgozni vele, ha az eredmény megfelelő. Kicsit felmelegítjük, hogy folyékonyabb legyen, ami kell a szűréshez, az egalizáláshoz, az üvegbe töltéshez. Nem pasztörizáljuk, derítjük, víztelenítjük, nem bűvészkedünk vele. Vastagon dokumentált minden lépés! S az üzem működéséről még nem beszéltünk: naponta 67 féle dokumentumot kell vezetni, hogy az üzem dolgozhasson. Nálunk és a hasonló cégeknél külön külsős minőségbiztosítási szakértő vizsgálja a munkát. Egy boltban lévő üvegnyi mézről visszakereshető, hogy ki, hol termelte, milyen körülmények között, legyen az magyar vagy ukrán.

Brunner Ferenc. Fotó: Németh András Péter

– Ha így van, akkor miként fordul elő, hogy a kínai mézzel mindenki állítása szerint baj van? Márpedig az unióba évente közel 50 ezer tonna érkezik, míg a saját termelés alig éri el a 200 ezer tonnát.

– Ráadásul a Brexit előtt több mint 100 ezer tonna kínai méz érkezett az unióba! A kínai mézzel az a baj, hogy kétféle minőséget állítanak elő. Az egyik a természetes, méhek által készített – ennek is rengeteg faj­­tája van az óriási országban –, illetve az emberek által mesterségesen előállított. Utób­bi minden ismert paraméternek, etalonnak megfelel – és éppen ezért gyanús! Magunk tapasztaltuk meg és már évek óta egyeztetünk az új magyar mézstandardokról.

Régen a Magyar Szabvány azt tartotta akácméznek, amelyben minimum 30 százalék akácpollen, maximum 10 százalék repcepollen volt. A víztartalom legfeljebb 18 százalék lehetett. Lényeges, hogy a gyümölcs- és a szőlőcukor arányának 1,5-nek vagy e felettinek kell lennie. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás miatt az akác és a repce csaknem egyszerre virágzik. Így az előbbi arány nem megfelelő, azaz alig lenne akácméz a régi szabvány szerint. De a most érvényes szabványon is változtatni kell, ám még nincs megegyezés.

– Ha a kínai méz megfelel a paramétereknek, akkor mi a baj vele?

– Kínában mesterségesen csökkentik még az igazi méz víztartalmát is, hiszen a kínai méhész nektárt perget, nem mézet. Ezt a folyamatot hazánkban a kaptárban a méhek végzik, és a rovarok közben különleges enzimet adnak a mézhez. Ez hiányzik a kínaiból. A mesterséges méz egy csinált anyag. Nincs benne pollen és egy sor olyan értékes vegyület, ami a mézet mézzé teszi. Az íze, állaga lehet, hogy mézszerű – hiszen édes, és van ma már mézaroma is, amivel a laikust át lehet verni.

– A fogyasztó többsége laikus. Miként kerülheti el, hogy becsapják?

– Legyen gyanús, ha valami túl olcsó! Ha egy 4500 forintért árult 900 grammos üveges akácméz mellett lát egy 3500 forintosat, akkor az ár gyanakvásra adhat okot. Persze, mi van akkor, ha a hamis mézet drágán adja valaki? Ismétlem, a boltokban lévő magyar mézek megbízhatóak, de aki a piacon vagy termelőtől akar venni, akkor tegye azt. Megjegyzem, láttunk olyan piacozó méhészt, aki 100 méhcsalád után 10 tonna általa megtermelt mézet képes eladni évente. No, ezt a mennyiséget nem igazán lehet a 100 méhcsaláddal megtermelni.

– Segít a piacot rendezni az a terv, mely szerint az EU-ban kötelező lesz arányosítva felsorolni, hogy az üvegben található méz milyen arányban és melyik országokból származik?

– Részben igen, részben megnehezítené a mézkiszerelők életét. A fogyasztónak segítene, ha feltüntetnék az országneveket, de az már nem sokat mond, hogy azok hány százalékot képviselnek. A mézkiszerelő pedig nem úgy működik, hogy egy egész évre előre képes belőni a százalékos arányokat, így akár többtucatnyi címkét is kellene folyamatosan váltogatni, az arányváltozásnak megfelelően. Ez nem életszerű.

– Az idén is volt fagy. Lesz elég méz ­itthon?

– Lesz. Tavaly volt szükség az importra, de akkor sem lett volna, ha az exportot visszafogjuk. Ráadásul a magyar méz külföldre hozzáadott érték nélkül, hordós kiszerelésben, és így viszonylag olcsón talál gazdára. Sok esetben éppen a mi akácunkat használják arra, hogy azzal javítják fel a gyengébb és olcsó mézeket, majd akácként már drágábban adják el. Ráadásul az exportot pörgeti a gyenge forint is. Egyébként a méztermelés az utóbbi években gyengül.

– Sok a betegség, sok a mérgezés, melynek egy részét nem is sikerült tisztázni?

– Igen is meg nem is. Én méhészkedtem a kilencvenes évek elejéig, utána kezdtük a mézkiszerelést, -értékesítést. Akkoriban jóval kevesebb volt a méhész – ma 20-21 ezren lehetnek –, és a méhcsaládszám is nőtt. Nem mindegy, hogy 900 ezer vagy 1,3 millió méhcsalád van az országban.

– Úgy érti, hogy „túllegeltetett” az ország?

– Nevezhetjük így is. A kiszerelőknek, felvásárlóknak van rálátásuk a méhészekre, hiszen 80 százalékuk valamilyen kapcsolatban van velünk. Tény: van egy adott terület, és annak az eltartó képessége – beleértve a méhbetegségeket is – véges. Ördögi kör ez, egyre több méhet kell tartani, hogy megéljen az ember.

De állítom, hogy egy ötfős család 500 méhcsaládot képes rendesen ellátni. Egyik partnerem így dolgozik, s olyan mézet állítanak elő, amely a legmagasabb minőséget képviseli. De ők sem lennének képesek erre, mondjuk ezer kaptár gondozásának terhe mellett.

Ezek is érdekelhetnek