Országjárás, zenekari módra

Szállítson a vasút kultúrát is – ezzel a céllal alapította a zenekart Varga László, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. akkori elnök-vezérigazgatója 1945-ben, a II. világháború végnapjaiban. Meggyőződése volt ugyanis, hogy a békekötés után nemcsak építőanyagra és élelmiszerre lesz szükség, hanem a világégés okozta lelki sebek orvoslására is. Úgy vélte, egy országjáró zenekar sokat tehet ezért. Ötlete nyomán speciális vasúti kocsikban hálófülkéket alakítottak ki zenészek számára, egy másik vagonban pedig a hangszereket helyezték el.

Legelőször május elsején szólalt meg a vasutas fúvós zenekarokra épülő formáció a MÁV Zenekaraként. Az ezt követő hónapokban Szőke Tibor, az első vezető karmester valódi szimfonikus társulatot formált a javarészt amatőr zenészekből, egyre több magasan képzett muzsikust kötve a társulathoz. A Gördülő opera elnevezésű, országjáró akciójuk 1947-ben Sárospatakon debütált az Aidával. A Dalszínház legnevesebb énekeseit felléptető programsorozat egészen a hetvenes évek végéig járta a vidéket. A zenekar ugyancsak 1947-től szervezi bérletes előadásait a Zeneakadémián.

A MÁV Szimfonikusokat napjainkban világszerte mint Magyarország egyik legismertebb művészegyüttesét jegyzik. A zenekart több mint hét évtizedes működése során számtalan nemzetközi rangú karmester vezényelte, és számos világsztárral dolgozott együtt: Luciano Pavarotti, Placido Domingo, Kiri Te Kanawa, Kobajasi Kenicsiro, Cziffra György, Ránki Dezső, Miklósa Erika, Rost Andrea, Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Baráti Kristóf, Bogányi Gergely – még hosszan lehetne folytatni a sort. ­

Európa szinte minden országában koncertezett már a zenekar, emellett Brazíliában, Peruban, Chilében, Argentínában, Kolumbiá­ban, Libanonban, Japánban, Kínában, Hongkongban, Dél-Koreában és Ománban aratott sikereket az elmúlt évek során. A Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas zenekar kétszer érdemelte ki a Széchenyi-emlékérmet. A 2020–2021-es évadban kilenc bérletsorozatot mutat be a MÁV Szimfonikus Zenekar a Művészetek Palotájában, a Zeneakadémián, az Olasz Kultúrintézetben, a Festetics-palotában, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Nyiss ablakot a zenének!

Ezzel a címmel indította útnak akcióját a zenekar a koronavírus-járvány idején, március 30-án. A kezdeményezés keretében két, professzionális hangeszközökkel felszerelt autó járta Budapest utcáit, majd hamarosan átlépték a főváros határait; a járműveket a zenekar művészei vezették.

Az autók az ország mintegy száz településén jártak, meglátogattak több mint húsz idősotthont, zenéltek kórházak, iskolák előtt, szerenádot adtak végzősök tanárainak – így igyekeztek segíteni és néhány boldog percet szerezni azoknak, akik a vírushelyzet miatt otthonaikba kényszerültek. A nemzetközi sajtó is felfigyelt az akcióra: hírt adott róla a La Guardien, valamint a Reuters hírügynökség videoriportot forgatott az Olajág Idősek Otthonában tett látogatásról.

Ezeken túl a zenekar átlagosan 100-120 hangversenyt ad évente itthon és külföldön, valamint rendszeres közreműködője a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a miskolci Opera Fesztiválnak, a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa által jegyzett zenei maratonoknak, valamint a Filharmónia koncertjeinek Budapesten és a vidéki városokban. Mindemellett folytatódnak nagy sikerű családi koncertjei is.

Apropó: család! Augusztus 20-án este a fővárosi Millenáris Parkban, a Nemzeti Táncszínház előtt komolyzenei piknikre várta közönségét a 75 éves zenekar. Gyerekes családok és idősek egyaránt a fűre terített plédeken ülve/fekve élvezték a nemzeti ünnepre összeállított repertoárt. Felcsendült Erkel Ferenc Hunyady László című operájának nyitánya és palotása; Weiner Leónak, a romantika utolsó zenei harcosának egyik szerzeménye, Johannes Brahms Magyar táncok című munkájából három, majd zárásképpen, stílszerűen egy vasúti téma, Balogh Sándor Vonaton című műve aratott nagy sikert. Maszk nélkül, a szabad ég alatt.