Negyven éve került Budapestre, előtte szülővárosában, Jászberényben táncolt. Szinte egész pályája a Magyar Állami Népi Együtteshez kötődik, ahol szólótáncosként kezdte, majd amikor 1996-ban búcsút intett a színpadnak, együttesvezetőként folytatta és azóta irányítja a több mint 70 esztendős társulatot. Nemrég lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Mihályi Gábor táncművész-koreográfussal, a Magyar Művészeti Akadémia tagjával beszélgettünk.
Sámán, táltos, baksa, tudó ember – megannyi kifejezés arra, aki képes kapcsolódni a szellemvilággal. Kovács László, alias Fehérholló Öskü látogatásunk során segített eloszlatni az ehhez kapcsolódó misztikus elképzeléseket. A sámán is ember, olyan ember, aki ezt a szolgálatot választotta hivatásul.
Szinte mindenki szereti a biztonságot, az állandó, megszokott dolgokat. Viszont ironikusan az életben semmi sem biztos, csak az, hogy a világ folyamatosan változik. Az alábbi 5 példa jól mutatja azt, hogy annak, aki biztosra szeretne menni, milyen furcsaságokra kell odafigyelnie, ha nem akar kellemetlen meglepetéseket.
Ha van módunk rá, hogy a csípős rovaroktól természetesen, ráadásul olyan növények segítségével szabaduljunk meg vagy maradjunk távol, amik még a kertünket is szebbé teszik, akkor az a legjobb megoldás lehet. Számos olyan dísznövény, fűszernövény és gyógynövény létezik, amik nem túl vonzóak a darazsak és más csípős rovarok számára. Lássuk őket sorban!
Hol nyugszik a „haza mindenese”, Fáy András? Miért nem kaphatott végső nyughelyet egy főhercegnő a Habsburgok között? Mit tanulhatunk elődeinktől? Mindezekre választ kaptunk egy olyan kripta kapcsán, amelybe már évtizedek óta nem temettek el újabb elhunytat.
Egy időre bezár a Mátra büszkesége, az ötcsillagos parádsasvári kastélyszálló. Október végén lekapcsolják a méregdrága fűtést, és onnantól egy hónap alatt kihűl a négy szinten 8000 négyzetméteres, néhol 5-6 méter belmagasságú termekkel szabdalt épület, és akkor aztán tényleg bivalyerős hercegi csók szükségeltetik ahhoz, hogy Csipkerózsika-álmából újra föléledjen.
Az alig 1400 lakosú Mesztegnyőt övező somogyi erdőkből valaha kisvasúton egészen a Balatonig lehetett szállítani a fát. A másik irányba, a Dráva felé is van mivel büszkélkednie a településnek: a folyóig
egy olyan útvonal vezet, amelyik Belső-Somogyból végig az erdőn át halad, anélkül, hogy a fáknak búcsút kellene inteni akár egy pillanatra is.
Vajon miként lehetséges, hogy két egymás mellett növekedett tölgyfa egyikéért, felhasogatva 120 ezret is elkérnek köbméterenként, míg a másikért meg, amelyiknek csak a hatósági áras kupacban jutott hely, igaz, hasítatlanul, 30 ezernél sem kell többet fizetni?
