Számíthat egymásra a szülő és az iskola? Íme, a példa...

Az iskolák többségében a szülők legfeljebb három nap hiányzást igazolhatnak a tanév során, egy pomázi intézményben azonban e napok számát két évvel ezelőtt tizenötre növelték. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a bizalom megtérül.

LakóhelyemHabik Erzsébet2019. 07. 18. csütörtök2019. 07. 18.

Kép: 2017. május 17. Háziorvos. Tiszaroff. Fotó: Vajda József

Számíthat egymásra a szülő és az iskola? Íme, a példa...
2017. május 17. Háziorvos. Tiszaroff. Fotó: Vajda József

– Vélhetően szájról szájra terjedt a szabály, ezért akár „népmesei hármasnak” is tekinthetjük azt a szinte minden oktatási intézményben élő gyakorlatot, amely szerint a szülők csak három napot igazolhatnak, ha hiányzik a gyermekük. Semmilyen jogszabály nem korlátozza ugyanis, hogy az iskolák maguk határozzák meg az igazolható napok számát – magyarázza Nagy Koppányné Farkas Annamária, a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskola igazgatója.

A kezdeményezés egy pomázi gyermekorvostól ered, aki megelégelte, hogy a munkaideje nagy részét igazolások gyártása teszi ki olyan esetekben is, amikor orvosi ellátást valójában nem igénylő, csip-csup rosszullét, „egynapos” betegség után keresik fel a szülők a gyerekkel a rendelőt, vagy éppen családi esemény miatt utazott vidékre a család, s az volt a mulasztás oka. Az sincs rendjén, hogy olykor a szülőnek azért kell szabadságot kivennie, hogy elmehessen a doktorhoz igazolást kérni, s esetleg órákat ül az egyébként egészséges gyerekkel a váróteremben, ami a valódi betegség „beszerzésének” kockázatát rejti magában.

A gyermekorvosok munkaidejének jó része igazolások gyártásával telik. Fotó: Vajda József

– Tulajdonképpen arra sarkalljuk a szülőket, hogy olyan dolgokat állítsanak és igazoljanak, melyek nem teljesen fedik a valóságot, és ezzel csalásra késztetik az orvost is. Menedzser szemléletű intézményvezetőként nyitott vagyok az új dolgokra. Ha egy rendszer nem működik jól, azon változtatni kell. Alaposan utánanéztem, és kiderült, e bűvös hármas szám sehol nem szerepel a törvényben – folytatja az igazgatónő, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a felettes szervektől is azt a választ kapta, hogy nincs jogszabályba foglalva, hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák saját házirendjükben szabályozhatják.

– Felmerült a kérdés: miért ne adhatnánk bizalmat a szülőknek? A házi gyermekorvos a maga területén igyekezett felkarolni a témát, már sokan csatlakoztak hozzá. Én pedig az intézmények oldaláról első fecskeként vittem a javaslatot a tantestület elé. Eleinte nagy szemekkel néztek rám a kollégák, hiszen ők is úgy tudták, hogy az a bizonyos három nap „kőbe vésett szabály”. Érvek és ellenérvek hosszas ütköztetése után végül 15 igazolható napban állapodtunk meg. Két év telt el azóta, és nagyon pozitívak a tapasztalataink – összegez Nagy Koppányné Farkas Annamária.

A szülőknek szavazott bizalom meghozta a gyümölcsét, remekül működik az új rendszer. A családok nem élnek vissza a lehetőséggel, nem nőtt a hiányzások gyakorisága, sőt az igazolatlan órák száma is kevesebb, hiszen korábban sokan nem tudtak elmenni a gyermekorvoshoz csak azért, hogy igazolást szerezzenek. A rendelőben is jóval rövidebb a sor, mert nem rabolják az értékes időt a kamuigazolásokra várakozók.

Nagyon sok visszajelzés érkezett az igazgatónőhöz a szülők részéről: volt, aki szóban, akadt, aki e-mailben köszönte meg a bizalmat, s jelezte, hogy a rendszer rugalmassága nagy segítség számára. Már több intézmény érdeklődött a tapasztalatok felől, és Nagy Koppányné Farkas Annamária mindenkit egyformán arra biztat: gondolkodjanak és beszélgessek el a tantestületekben a szülők által igazolható napok számának növeléséről, mert az ő példájuk is azt igazolja: az iskola és a családok kapcsolatának kulcsa a partnerség és a bizalom.

Ezek is érdekelhetnek