Tanyák a Parlamentben

Csaknem háromtucatnyi parlamenti képviselő írta alá a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről és fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Ha a T. Ház elfogadja, akkor a mindenkori kormánynak kétévente számot kell adnia a magyar tanyák helyzetéről.

LakóhelyemT. Dögei Imre2009. 06. 02. kedd2009. 06. 02.
Tanyák a Parlamentben

Sokaknak fűződnek gyermekkori élményei a tanyavilághoz. Magam is ott tapasztaltam meg a frissen fejt tej ízét és a kemencében sült ételek zamatát. A csúcs a kemencében felforrt tej volt, a tejcukor világosbarnára karamellizálódott kupoláját szinte egészben vettük le az edényről. Voltak persze kellemetlen élményeim is, például amikor az őszi sárba ragadt a gumicsizmám, én meg lendületesen kiléptem belőle – a dágványba.

Mindez a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek fordulóján történt. Aztán jött a téeszesítés, a közeli városba költöztünk. A tanyánk még sokáig dacolt az idővel, de ma már csak a helye van meg. S az ország tanyáinak zöme erre a sorsra jutott. A statisztikák szerint hazánkban jelenleg hetvenezer tanyán mintegy kétszázezren élnek. Megváltozott a mai tanyák funkciója is. Már csak harmadukon-negyedükön gazdálkodnak, kis részük úgynevezett üdülőtanya, és egyre több a lecsúszott embereknek, családoknak menedéket nyújtó tanya is. Az utóbbi években különösen a villany és egészséges ivóvíz nélküli tanyás térségek lakói hallatják hangjukat. Négy éve például az Alföldről több mint százan vonultak a Parlament elé. Nem üres kézzel érkeztek, egy petróleumlámpát és petíciót is hoztak a miniszterelnöknek. Ha a kormány a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítését ígéri, ennek első lépése a tanyák áramellátása legyen – hangoztatták a tüntetők. Jöttek Nagykőrösről is, ahol a kétezer lakott tanyából mintegy háromszáznyolcvanban nincs villany. Ha minden jól megy, akkor közülük ez év végére nyolc tanyában már lesz; ennek terheit jórészt az önkormányzat, kisebb részben pedig az ott élők vállalják – tudtuk meg a város polgármesteri hivatalában.

A tanyai életbe született bele Major Ferenc jászárokszállási családi gazdálkodó is. Harminc hektárt művelnek, ám ahogy gyermekeik nőnek, úgy érzik mind jobban a villanyáram hiányát. Számítógép, internethasználat nélkül a mai világban törvényszerűen hátránnyal indulnak a gyerekek.

Két éve alakult meg a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete. A civil szervezet alapvető céljának tartja a paraszti kultúra ápolását. Azon lesznek, hogy a tradíciók beépüljenek az általános értékrendbe. Ezen a ponton kapcsolódhat az egyesületi szándék és politikai cél. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának közelmúltban megtartott ülésén ugyanis pártállástól függetlenül egyetértés volt abban, hogy a még meglévő tanyás térségek a nemzet kulturális örökségének szerves részei.

A 31 képviselő által aláírt országgyűlési határozati javaslatban megállapítják: a tanyás településrendszer fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. Tanyás vidékeink megfelelnek a korszerű vidékfejlesztés és a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult modelljének. Ezért felkérik a kormányt, hogy a magyar tanyák helyzetéről 2009. szeptember 15-ig tegyen le az Országgyűlés asztalára egy átfogó jelentést. Erre építve az idén november 30-ig részletes cselekvési tervet kell készíteni, amelyben sorra veszik, mit is kell tenni a tanyás térségek megőrzéséért és fejlesztéséért. Le a kalappal a feszes határidőket tartalmazó javaslat előtt. Az érdemi elmozduláshoz már csak egy „apróságra” van szükség. A törvényhozásnak még a nyári szünet előtt szavaznia kell róla.

Ezek is érdekelhetnek