Tombol a nyár, hosszabb távokra is utazunk, és a pörgő kilométerórával egy időben növekszik a meglepetések esélye is.

Vakációs huncutságok – az autósok bosszantására

Nem kevés autógyári újításnak létezik okos és balga oldala. Ilyen a pótkerék nélküli autó is. Igaz, hogy ezzel helyet nyernek a gázüzemű vagy hibrid autók tartályának-akkumulátorának, ám a kocsihoz adott defektjavító készlet meglehetősen kétélű fegyver (egyébiránt e csodaszert az amerikai hadsereg járműveihez fejlesztették ki). Egyrészt kerékcsere nélkül elevickélhetünk a legközelebbi gumijavítóig, másrészt viszont elég macerás feladat a tömítőhabot befújni a pórul járt abroncsba. (A sprayt a könnyűfém felnikhez szabták, amelyek az acélból készültekhez képest a gumikat erőteljesebben feszítik, a peremüknél jobban zárják.)

vakáció, kerékcsere, pótkerék,

Ha már szükség van kerékcserére…

De a legfontosabb, hogy csupán a kisebb defektek javítására szolgál, hiszen az oldalfal sérülésekor (amihez elég egy kisebb kátyú) nincs az a készlet, ami betapaszthatná a lyukat. (De hát éppen erre szolgál a pótkerék! S állítólag egyes márkák már kerékkulcsot és emelőt sem adnak a járgányaikhoz.) Ha csak szöget nyel a gumi, kihúzzuk a tövist, és jöhet a tömítőanyag. A flakonból a hab a gyártó szerint pumpa vagy kompresszor nélkül is átmegy az abroncsba, ám megeshet, hogy a töltőcső a szelepnél szivárog. (Ezért tartsunk a csomagtartóban szerelőkesztyűt.) Ha van nálunk, a szivargyújtóról (járó motorral) működtetett kompresszor segítségével nagyjából tíz perc alatt felfújhatjuk a behabosított kereket. Fontos előírás, hogy – maximum 80-nal haladva – 5-10 kilométerenként szemrevételeznünk kell a töltőnyomást. Az abroncsban a szagos, ragacsos folyadék forgás közben súrlódik, hevül – ezt a masszát a gumijavításnál a köpenyből és a felniről el kell távolítani, ami a gumisok többségének nem a kedvenc elfoglaltsága.

Maga a lyuk a szokásos módon javítható. A legjobb megoldás tehát: ne kapjunk defektet… Nem túl nagy élvezet, amikor a tűző napon leparkolt autónkba kell beülnünk. Először is nyitott ajtóknál-ablakoknál szellőztessünk. Várjuk meg, amíg a forró kormánykerék, a bőrülések is magukhoz térnek. Kapcsoljuk be a légkondicionálót a legmagasabb fokozatra, s nem baj, ha menet közben egy rövid ideig az ablakok még lehúzva maradnak, hogy a belteret átfújja a légáramlat. Bánjunk csínján a klímával: a kinti 35 Celsius-fok után ne hűtsünk le 20-ra, mert ebből a hidegből kiszállva újra a forróság csap majd meg bennünket, amit a vérkeringés nehezen tolerál – szakértők szerint a kinti és a benti hőmérséklet között ne legyen több 6 foknál. A légterelőkből irányítsuk a vállunk fölé a hideget, mert a szerveinket hamar lehűthetik, ami befolyásolja a vezetési teljesítményt.

A lábainkra is ügyeljünk, mert túl hidegen nehezebben mozdulnak, amivel akár életmentő időt is veszíthetünk. A KRESZ kimondja, hogy járművet csak az vezethet, aki biztonságos közlekedésre képes állapotban ül a volánhoz. Ennek mezítláb vagy strandpapucsban nehéz megfelelni. A mobilozást tiltják, a fagyizás hasonlóan elvonja a figyelmet az útról. A töltőkútnál ne tankoljunk csurig, hanem csak a pisztoly kattanásáig, mert a hőségben az üzemanyag térfogata megnő, s ezért ha szivárog, begyulladhat. Érdemes hát az előbbiekben felsoroltakra jó előre gondolni, hogy felhőtlenül élvezhessük a nyári autózást. Jó utat!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.