Védjegyük a galagonyalevél

Faragnak télen és nyári esős napokon, termékeikre pedig egyre csak nő a kereslet. A borsodi kis községben a közmunkások fafaragással teszik hasznossá magukat, sokan pedig egyedi poénos megrendeléssel keresik fel őket. A szálakat a falu polgármestere fogja össze, aki egykor kitanulta a kádárszakmát.

LakóhelyemK. I.2018. 05. 17. csütörtök2018. 05. 17.

Kép: Jaskó Péter Sajógalgóc polgármestere Kazincbarcikán 2018 május 1-én., Fotó: Kaszás Tamás

Védjegyük a galagonyalevél
Jaskó Péter Sajógalgóc polgármestere Kazincbarcikán 2018 május 1-én.
Fotó: Kaszás Tamás

– Tanuló koromban szerettem bele a fába, 1995-ben pedig autodidakta módon kezdtem faragni, tisztán saját kedvtelésemre. Éveken keresztül falugondnok voltam, 2014-ben pedig megválasztottak polgármesternek, ekkor jött az ötlet, hogy a közmunkások rossz időjárási körülmények között végezhetnének valami érdekes, értékteremtő munkát. Számomra kézenfekvő volt a fafaragás, de ahhoz meg kellett nyerni a többségben hölgyekből álló dolgozókat is. Annyi előnyünk már volt, hogy 2007-ben megalakítottuk a Sajógalgócért Egyesületet, ahol célul tűztük ki a hagyományápolást, és pályázaton beszerzett kisgépek álltak rendelkezésünkre. Ezeket használtuk az első időszakban – beszélt a kezdetekről Jaskó Péter polgármester.

Az egyesület szerszámaival 2013- tól önkéntes fafaragó táborokban dolgoztak a helybeli érdeklődők, nemtől és korosztálytól függetlenül. Így viszonylag sokan megszerezték az alaptudást, 2015-től pedig a közmunkások szervezett keretek között láttak hozzá a különböző tárgyak faragásához. Nagy számban készültek fakanalak, pálinkakínálók, fatányérok, tálalótálak, majd a formatervezett dolgok, mint a hal, a csülök és a hegedű alakú tárgyak. A közmunkaprogramban éltek a pályázati lehetőségekkel és új szerszámokat szereztek be. Mivel kézi munkáról van szó, ezért két teljesen egyforma darab nem létezik. Egy azonban közös bennük: mindegyikben ott van a galagonyalevél lenyomata, a választott védjegy. Nem véletlen, a galgóc szó galagonyával benőtt helyet jelent, márpedig községüket Sajógalgócnak hívják. E cserje termését a népi gyógyászatban jó hatásfokkal alkalmazzák szívbetegségek és keringési zavarok kezelésére, ezért 2015-ben beültettek vele egy területet. Hosszú azonban a türelmi idő, hiszen a növény hatéves korában hoz termést, viszont a határban vadon is megterem. A bogyókat október hónapban rendre begyűjtik, tavaly ősszel lekvárt is főztek belőle. Az önkormányzatnak nincs földterülete, a terv az, hogy vásárolnak még néhány hektárt, ahol kökényt és csipkebogyót termelhetnek.

Jaskó Péter elárulta, a faragási munkákhoz égerfát használnak, amit nyersen vásárolnak, A munka a tájházban és annak csűrjében történik, de már megkezdődött a galgóci faragda építése is.

Tudásukat, faragványaikat a kazincbarcikai majálison mutatták be: valószínűleg nem csak most lehetett a tárgyakból vásárolni, a polgármesterhez erre az évre eddig további öt hasonló meghívás érkezett. 2017-ben a közmunkások termékeiből a Vajdahunyad-várban rendezett kiállításon standjukkal a második helyezést érték el, amiért belügyminisztériumi dicséretet kaptak.

Ezek is érdekelhetnek